Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében
BERTALAMOS Bertalan nevét egy erdő tartotta fenn Síkvölgypusztán, a név pedig az elhagyott templom védőszentjére, Szent Bertalanra utal. A település történetéről szinte semmit sem tudunk. A 15. század végén és a 16. század elején néha felbukkan „Berthalamos" puszta neve a Héderváry család birtokai között, 218 ekkor már pusztaként, tehát elhagyott településként szerepelt az oklevelekben. 1649-ben Csáki László birtokai között sorolták fel „Szentbertalant"'. 219 A még a középkor folyamán elnéptelenedett település templomát az újkori térképek is ábrázolták, mint „Szent Bertalanyi kápolnáját". 220 A kápolnát 1848ban Fényes Elek még látta. 221 KÖRTVÉLYES Körtvélyes eredetileg vadkörtefával benőtt helyet jelentett. 222 Az itt meghúzódó egykori településről nem sok adatunk maradt fenn. Két feltételesen idevonható adatot ismerünk a településsel kapcsolatban, mindkét esetben egy név őrizte meg Körtvélyes birtok nevét. Az egyik 1404-ből származó említés, melyben Körtvélyesi János alispán nevében bukkant fel. 223 Nem sokkal későbbről ismerünk egy másik Körtvélyesi nevű személyt: l4l4-ben Körtvélyesi György fia Balázst királyi emberek között sorolták fel, egy Vértes köt nyéki — pontosabban Székesfehérvártól északnyugatra található — birtokon történt hatalmaskodás után tartott vizsgálatnál. 224 Külön érdekessége Körtvélyesnek a források szegénysége, hiszen annak ellenére nem maradt fenn több írásos adat e vidékről, hogy a Budai nagy út, vagy más néven a Mészárosok útja keresztülhaladt területén. 225 Erre magyarázatot adhat egy l46l-ben kelt oklevél, mely szerint — amikor kereskedőket fosztottak ki az említett országúton — Szár és Bánhida birtokok között az „igazi határ" a Vértes erdeje volt. 226 Szár és Bánhida között az útvonal Körtvélyespusztán át vezetett, ekkor tehát Szár és Bánhida között semmilyen települést nem említettek. így okkal feltételezhetjük, hogy a 15. század második felére elpusztásodott. 218 Először 1491-ben foglalták oklevélbe, amikor Miksa császár csapatainak dúlása során állítólag a Héderváriak összes oklevelét elrabolták. Ulászló a Héderváriak birtokait új adományként oklevélbe foglalta. HÉDERVÁRY 1909, I. 337. sz. 468. Ezután már többször szerepel Berthalamos neve különböző felsorolásokban. 1492: HÉDERVÁRY 1909, I. 341. sz. 477.; WENZEL 1859, 23.; 1513: HÉDERVÁRY 1909,1. 371. sz. 531. 219 MOL A. 57. Libri regii 10. kötet 239-242. 220 Kuny Domokos Megyei Múzeum (KDM) Térképgyűjtemény. 221 FÉNYES 1848 1994 , 281. 222 KÖRMENDI 1986, 16. 225 „Johannes de Kurthueles" ZsO II 352. 224 ÉRSZEGI 1971, 102. sz. 207. 225 Lsd. 63. j. 226 „in libera via .. .adsilvam Werthes nunc veras metaspossessionum .. .Banhyda in Komaromiensi ac Zaar in dicto Albensi comitatus existentes...". MOL DL 15648. m
