Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében
lebbről ismeretlen Csákány nevű személyhez köthető a település alapítása. Az írott források sajnos hallgatnak a település korai történetéről, ezért az oklevelek arra sem adnak információt, hogy mikor történt a település megalapítása. Az alapítás kérdéséhez azonban közelebb vihet minket egy tárgy, mely ismeretlen időpontban került Csákányos-pusztáról a tatai múzeum gyűjteményébe. Az ereklyetartó mellkereszt hátoldala a Szentföldön készülhetett, 200 s ezt a típust Magyarországon a 1011. században használták. 201 Ilyen gravírozott példányokat ismerünk Békés megyéből is, 202 hasonló példány pedig a közeli Nagyegyházáról (Németegyházáról) került elő. 203 Amennyiben ez a mellkereszt az ismert csákányos-pusztái templomból vagy temetőjéből származik, akkor település már a 10-11. században létezhetett. 204 Az alapítás kérdésére pontosabb választ az évek óta tervszerűen folyó ásatás publikálása adhat. 205 Csákány birtokot a forrásokban legkorábban 1325-ben említik, amikor a Bodmér „nemzetség" különböző tagjainak birtokában található. Az oklevélben részletezett jogügylet során Vasvári Dénes fia Péter visszaadja rokonainak: bodméri Salamon fia Györgynek és a szintén bodméri Konrád fia Istvánnak, a korábban tőlük használatra kapott területeket, kivéve a Bodméron, Németiben és Csákányon levő, a bodméri Salamon fia György fiainak, Konrádnak és Damjánnak a birtokrészeit, melyeket zálogként birtokolt. Ez utóbbi birtokrészeket természetesen a nemzetség bármely tagja kiválthatta a későbbiek folyamán. 206 Az oklevél a 14. századnál korábbi információkat is rögzített. Az is kiderült, hogy a nemzetség László királytól - feltehetően IV. Lászlótól - kapta az alább felsorolt területeket adományként, s így az alapító Csákány leszármazottai legkésőbb a 13. század második felére kihaltak (vagy elhagyták a földterületet). A bodméri nemzetség tagjai már felosztották egymás között a birtokot, erre utal az oklevél azon pontja, mely szerint György fiainak része zálogjogon volt már Vasvári Péter kezén. Érdemes megemlíteni, hogy az oklevélben több birtokról emlékeztek meg: Bodmér, Lad, Vadpálülése, Maladnok, Szőcs, Petrestelke, Disznókút, Szemtelke, Pokoldrakottya, Németi és Csákány birtokokról. Csákány a felsorolás végén található, s ráadásul már Csánki Dezső 207 és Györffy György 208 is felfigyelt arra, hogy a felsorolt birtokok neveik alapján inkább tartozékoknak (pl.: Disznókút) vagy pusztáknak tekinthetők (pl.: 200 A mellkeresztet Lovag Zsuzsa közölte: LOVAG 1994, 193. 201 LOVAG 1999, 11. 202 SZATMÁRI 1995, 219-264. (Uo. 260-263.: Abb. 4, 5, 6, 7). 203 LOVAG 25. (Abb. 13). 204 A mellkereszt pontos előkerülésének körülményei sajnos egyelőre ismeretlenek. Nincs leltározva, s nem említi a Kis Ákos-féle jelentés sem az Adattárban. Ennek a templom formája és mérete sem mond ellent. Ld. Zalavár-Vársziget, vagy Alsópáhok Hosszúpáh templomait. CS. SOS. Legújabban összefoglalva: VALTER 2005. 205 László János terepbejárási eredményei alapján Csákányos-pusztán a legkorábbi kerámiatöredékek a 1213. századra keltezhetőek. LÁSZLÓ 2001, 43-44. (Ökörkút?). 206 HO 38.; ANJOU-KORI OKMÁNYTÁR IX. k. 204. 207 CSÁNKI 1897, 320. 208 GYÖRFFY 1987, II. 325.
