Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)
Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében
pülés temploma. 194 A török háborúk idején is használták a templomot, bár reformátussá lett az itt élő lakosság. 195 Ezek alapján világos kép tárul elénk: a település jelentőségéhez mérten a plébános is komoly jövedelemmel bírt, s ez a jövedelem a 14. században messze kimagaslott a környező plébániák bevételei közül. Részben ez alapozhatta meg a bánhidai plébános tekintélyét, mivel anyagilag nem függött senkitől. Ezért tudott többek között hozzá fordulni akár a pápai követ, akár a veszprémi püspök ügyes-bajos dolgaiban, mivel hitelt érdemlő személynek tekintették. A bánhidai plébánia tehát a veszprémi püspökség területén helyezkedett el a 14-16. században. A veszprémi püspökségen belül azonban nehezen meghatározható, hogy melyik esperesség területére esett. Maga az említett pápai tizedjegyzék sem következetes a kérdésben: Bánhida 1333-ban a fehérvári esperesség plébániája, míg 1334-ben már a budai esperesség plébániái között szerepelt. E szerint csak annyi bizonyos, hogy Bánhida egyházigazgatási szempontból is határtelepülésnek tekinthető. Egyrészt a győri püspökség és a veszprémi püspökség határán feküdt, 196 másrészt a kisebb egyházigazgatási egységben is, a fehérvári esperesség és a budai esperesség határán volt, de feltehetően a fehérvári esperességen belül lehetett. Ha figyelembe vesszük a tizedjegyzék által felsorolt településeket, akkor két jól megfogható tömb rajzolódik ki. A fehérvári esperesség északi határa nagyjából a középkori Bánhida és Csút közötti vonalon helyezkedett el, a mai Vértestolna és Óbarok között húzott vonaltól északra fekvő terület már a budai esperességhez tartozott. így részben földrajzi tényezők miatt a Bánhida-Galla-Szár-Felcsút-Kéza települések által északról határolt terület a fehérvári esperességhez tartozhatott. CSÁKÁNY(EGYHÁZ) Csákány szavunk - feltehetőleg török eredetű - személynévből alakult. 197 E név nem volt szokatlan, hiszen a későközépkori Magyarország területén legalább tíz Csákány nevű település volt. 198 Ismert tény, hogy a személynevű eredetű településnevek a birtokos, vagy a települést megalapító soltész nevét őrizték meg számunkra, 199 így egy köze194 Lázár deák még 1514-ben kezdte felmérni az országot, de a térképet már csak a mohácsi katasztrófa után tudták kiadni. STEGENA 1976. 195 1674-ben Bánhidáról is beidézték az itt dolgozó prédikátort: VARGA 2002. A térképek mellékletei: uo. 19fi A 14. század végén a győri és a veszprémi püspökök megegyeztek a Dad és Környe között húzódó határvonal miatt kialakult tizedvitában. Bár a pápai tizedjegyzék alapján mindkét település a fehérvári esperesség, tehát a veszprémi püspökség területére esett. VESZR REG. 797. sz. 197 NAGY 1891, 3. k. 115., 118. A török eredetet - inkább érzelmi alapon - megkérdőjelezte PÓR 1891, 4. k. 188., ld. még KÖRMENDI 1986. A személynévi eredet azonban nem vitatható: „Bogdani et Elie filiorum Chakan" HO VII. 72. sz, 98., vagy „ancillam nomine Punchur et Chakan filium eius liberum" HO VIII. 97. sz. 122. I98 CSANKI művében az alábbi megyékben fordul elő: Gömör, Vasvár, Zala, Fejér, Sopron, Abaúj, Szepes, Ugocsa, Szerem, Somogy. '"SZABÓ 1966, 136.
