Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14. (Tata 2008)

Schmidtmayer Richárd: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében

Öt évvel később, 1526-ban II. Lajos Bánhida mezővárost Bakics Pálnak adományozta.

173 Bakics kezében és Hédervári birtokában tehát Bánhida nagyobbik része volt, melyhez a vám is tartozott. Bakics Pál nem sokkal előtte szökött át Magyarországra „Rácországból", Lajos király pedig Hédervári javainak egy részét rögtön neki és testvéreinek adományozta.

174 Bakics részt vett a mohácsi csatában, de valahogy megmenekült. A kettős királyválasztás után Ferdinánd pártjára állt s ezért Ferdinánd megerősíti a Lajos király által tett adományozást 1528-ban.

175 Bánhida itt is oppidum-ként, azaz mezővárosként szerepelt.

176 Ezt követően Bánhida már ritkábban bukkan fel a forrásokban, így 1538-ban Szapolyai János megerősítette Zsigmond királynak a budai kereskedők számára tett kiváltságait.

177 Mohács után az ország középső vidékére is nehéz sors várt. 1526-ban a török felprédálta az itt élők birtokait és földjeit,

178 1529-ben is erre vonultak a szultáni hadak. Az itt élők nyugalmát és életét azonban nemcsak külső ellenség, a török veszélyeztette, hanem a kettős királyválasztás eredménye is, mely miatt a főurak egymás birtokait is pusztították. Török Bálint, aki Gesztes várának is ura volt, szintén részt vett ezekben a pusztításokban. Miután Bakics Pál merényletet kísérelt meg ellene, Török Bálint felprédálta birtokait. Erre 1537-ben került sor és Bánhidát is érintette, hiszen Bakics levelében arra panaszkodik, hogy a Lajos királytól kapott mezővárosát is tűzre vetette Török Bálint, aki ezután csapataival pápai várába vonult vissza.

179 A pusztítást két tény erősíti: az egyik Pápa közelsége, a másik pedig az, hogy nem ismerünk másik mezővárost, melyet II. Lajos adományozott volna Bakics Pálnak. 1543-ban, Tata török kézre kerülésével, új korszak kezdődött az itt élők számára, melyre már nem kívánunk kitérni. Elég legyen megemlíteni az 1546-os török deftert, melyben Bánhidát az esztergomi szandzsákban pusztaként írták össze.

180 173 „.. .praeterea oppidum nostrum Bánhida cum thelonio ibidem exigi solito in Comaromiensi... que alias magnifia Fr{a}NClSCI DE Hederwra fuerunt, sedper notam infidelitatis..." WENZEL 1859, 6. 174 Bakics Pál átköltözésére és Héderváry javainak megszerzésére ld. ISTVANFFY 2001, l/l. VII. könyv 183-, 187. Burgio más okokat ismertet az átköltözés hátteréről. BARTONIEK 1926, 33-35. 175

„Confirmacio donacionis castri et oppidi Salmar ...curie Horhy; oppidi Banhyda etc per notam infidelitatis magnifia Francisa de Hederwara: pro magnifico Paulo Bakith". MOL A. 57. Libri Regii 1. 101. 176 „.. .oppidum Banhyda, cum thelonio ibidem exigi solito in Comaromiensi.

.." Uo. 1. k. 101. 177 FCD X/7 CDXXXVII. sz. 874-876. 178 Lázár deák térképén jól látható a vonal, mely a törökök 1526-os portyázásának határait jelezte. 179 „.. .Valentinus Therek quanta dampna michi et servitoribus meis igne et préda intullit, quandam enim curiam unacum oppido, ... que bona felicis memorie rex michi contullerat, ...in predam et spolium dedit, sic tandem in Papám se contullit." BESSENYEI 1994, 170. sz. 122. 180 ^ helyzet később sem fordult sokkal jobbra, hiszen a tizenötéves háború előtt, 1580-ban és 1591-ben 2 családfőt és 1 nőtlen fiút írtak össze: KÁLDY-NAGY 1985, 98.