Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Tokai Gábor: A preszkíta kori „harci kocsizó horizont” a kelet-európai sztyeppéken

összefüggésekbe helyezve megállapíthatjuk tehát, hogy az itt eltemetett harcost olyan (kétlovas) kocsival temették el, melynek előképe egy asszír kétkerekű harckocsi lehetett (ami mindenképpen jobban illik egy gazdag felszereléssel eltemetett harcoshoz, mint egy nehézkes kordé). Első pillantásra talán valószínűtlennek tűnhet a kétkerekű asszír típusú harckocsi használatának feltételezése a Dunántúlon, azonban ha a krasnoe znamja-i és uashitu-i sírokban (valamint az utóbbi együttes tanúsága szerint más együttesekben) való megjelenését az Észak-Kaukázus (és az erdőssztyepp) vidékére elfogadjuk, nem tűnik elképzelhetetlennek ez az alföldi, hasonló korszakra tehető preszkíta együttesek tekintetében sem, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a (bihar)ugrai lelet elő-ázsiai eredetű (vagy legalábbis az ilyen mintaképet pontosan másoló) zabláját is.

77 Éppen ez utóbbi lelet kapcsán kell felhívnunk a figyelmet egy egyedi megoldású dunántúli zablatípusra is. A kismezői halomsírból előkerült, vas oldaltaggal ellátott zabla (VII. tábla 1., ha a rekonstrukciós rajzon — VII. tábla 2. — a szájrész külső karikáihoz kapcsolt karikákat kihúzzuk az oldaltagok külső oldalára — ld. VII. tábla 3. —, mint ahogy ez az ugyanabban a típusba tartozó süttői zablatöredéken — VII. tábla 4-5. — is látható) feltűnően emlékeztet nemcsak a (bihar)ugrai egybeöntött bronzzabiára (VII. tábla 6.), hanem részben az asszír típusú zabiákra is (I. tábla 9-14.).

78 Ezt figyelembe véve a kismezői példányt kell a típus többi képviselője (Süttő — VII. tábla 4-5-, Somlószőlős/Doba

79 1. halom — VII. tábla 10., Sédvíz melléke — itt három példány, VII. tábla 1-9.) előképének tartanunk, mivel ezek a négyszögletes áttöréseik és a preszkíta formákat idéző (a süttői zabla esetében csak feltételezhető) J-alakjuk miatt tipológiailag fejlettebbeknek tekinthetők.

80 A Sédvíz melléki sírból származó példányok egy lovával együtt eltemetett harcos sírjából származnak, amelyre a korszakból még két másik példát is ismerünk: az egyiket ugyancsak a Sédvíz mellékéről, a másikat egy maroscsapói (Cipäu) halomsírból (itt egy hasonló formájú, de „hagyomá76 ld. pl.: ORTHMANN 1975, 205. kép (Kr. e. 9. sz.), 218. kép (Kr. e. 8. sz. - VII. tábla 13.), 244. kép (Kr. e. 7. sz.). 77 Dr. Vékony Gábor kiadatlan doktori disszertációja (melyet módomban volt kézbe venni, értékes kutatási eredményeinek behatóbb tanulmányozására és esetleges felhasználására azonban sajnos már nem volt időm engedélyét kérni) számos további párhuzamra mutatott rá a kárpát-medencei preszkíta kor és az Ókori Kelet emlékanyagát illetően, és ezek egy része éppen az asszír lószerszámzatra vonatkozott. 78 VADÁSZ 1997, 2. tábla 8. és 8a, valamint 4. tábla 1. A hasonlóságra már Vadász Éva is felhívta a figyelmet (VADÁSZ 1997, 27., 44. jegyzet.), a kismezői halom másik zablapárját pedig kocsiba fogott lovak szerszámzatának tartja (uo. 27.). 79 Dr. Vékony Gábor hívta fel rá a figyelmemet, hogy a Dohaként említett lelet valójában Somlószőlőshöz tartozik, ld: BAKAY 1970, 195-204.: 51. Somlószőlős, 9- lelőhely (197-199.): A Séd-forrás (Dóba, Somlóvásárhely és Somlójenő határához közel) Darnay leletmentéseiről: 198. 80 VADÁSZ 1997, 27., 46. és 47. jegyzet, 3. tábla 3.; DARNAY 1895, 318. és DARNAY 1904, 71-72. A somlószőlősi/dobai példány díszítésének legjobb analógiája is a transzkaukázusi hasonló (Arcadzor) típusról ismert (Tak-Kilisi és Nor-Aresh - I. tábla 7-8.). Id: POTRATZ 1966, 187. és 78/a-b. ábra. 42