Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Tokai Gábor: A preszkíta kori „harci kocsizó horizont” a kelet-európai sztyeppéken

6.; melyek, mint láttuk, Cisho-ban együtt is előfordultak). Az archaikus szkíta korból, Krasnoe Znamja 1. halmából ugyancsak ismerünk egy (kétlovas) asszír típusú harci kocsit. A szájrész durvítása a cisho-i Endze-Konstantinovka típusú zabiákat (III. tábla 5-6.) is jellemzi, s ez megtalálható a típus két másik emlékén is (a Kirovogradi Múzeumban található példányon és a teremci-in - III. tábla 3-4.). Ez szinte általános jellemzője az elő-ázsiai Gori típusú zabiáknak (I. tábla 9-, 11-13.) is (továbbá megfigyelhető a vysokaja mogila-i (II. tábla 12.), fügödi (II. tábla 4.), gigeni (II. tábla 2.) és perebykovcy-i (IV/3.) példányokon is). A szájrész durvítására ill. az oldaltagok merev rögzítésére (különösen, ha együtt fordulnak elő) az uashitui típusú együttesek alapján a fogatolásnál lehet szükség. A magyarázat mindkét jelenségre az lehet, hogy a kocsi elé fogott lovakat a kantárnál jóval hosszabb gyeplővel kell irányítani, amihez valószínűleg elégtelen egy „hagyományos" zabla (megjegyzendő, hogy a legkorábban használt, kétségkívül kocsi elé fogott lovaknál alkalmazott mozgó szájrészű bronzkori típusoknál — Potratz I. (I. tábla 1.) és II. típusa (I. tábla 2.)

50 - ugyanezt a célt az oldaltagokon a ló pofája felé álló tüskeszerú kiemelkedések, és gyakran a szájrész csavarása töltötte be). Az Endze-Konstantinovka típusú egybeöntött zablatípus kialakulásával kapcsolatban tehát joggal feltételezhetjük, hogy a fogatolással van összefüggésben. Bár az elő-ázsiai Gori típus alkalmazási körülményeit illetően nincsenek adataink, nagyon is elképzelhető, hogy a sima és mozgó szájrészű Arcadzor típusból éppen ilyen igények miatt alakult ki. A kelermesi 24. halmot — melyben egybeszegecselt zabla került elő — Galanina a nyílhegytípusok alapján a krasnoe znamja-i 1. halomsírral tartja közel egykorúnak

51 - ahol éppen ugyancsak egy kétlovas asszír típusú harckocsi került elő. Jóllehet a 24. halomban semmi nem utal harckocsi használatára,

52 a zabla típusát, valószínű eredetét és korát tekintve talán feltételezhetjük, hogy az egybeszegecselt zablatípus kialakulását ugyanolyan körülmények hatására képzelhetjük el, mint az Endze-Konstantinovka típusét (mint fentebb láttuk, a két típus kialakulásának összefüggését pusztán tipológiai alapon is valószínűsíteni lehetett). Ugyanígy hasonló körülmények eredményének tartható a két típus megjelenése a Dnyeszter-vidéken is (Teremci és Perebykovcy — III. tábla 3. és IV. tábla 3.). A fenti következtetések ismeretében jelentős az a tény is, hogy az uashitui leletek közt a rudas lovak rúd felőli oldalán előkerült (és helyzetéből, valamint feltételezhető funkciójából adódóan) a legegyértelműbben fogatoláshoz tartozó, karikán csúszó szíjrögzítő gomb, valamint a pálcákkal összekötött kétgombos „szíjelosztó" (V. tábla 19.) több példányban előfordul a Kárpát-medencében is. A fügödi raktárleletben, ahol az egybe50 POTRATZ 1941,4-16. 51 GALANINA - ALEKSEEV 1990, 42. 52 Megjegyezhetjük, hogy a kelermesi 2/V sírban, ahol a vas kétkarikás zablaszájrész-töredék alapján feltételeztünk egy egybeszegecselt példányt, előkerült egy olyan pálcás-kétgombos szíjelosztó-típus két példánya is (IV. tábla 5. - GALANINA 1983, 10/17-18), mely az uashitui halomban előkerült példányok (V. tábla 19.) változatának tekinthető, és a karikán csúszó szíjrögzítő gombhoz (melyekkel együtt, a lovak ugyanazon részeinél feküdtek) hasonlóan egy lovagolt lónál szükségtelennek tűnik. 39