Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Papp Kinga: Reneszánsz karosszék restaurálása

Az inkrusztáció latin eredetű szó (faberakás vagy intarzia), olyan díszítőeljárás, melynek során apró elefántcsont, nemesfém, gyöngyház, márvány vagy különféle fa darabokat illesztenek be egy tömör fafelület kivágott mélyedéseibe, hogy képet vagy geometrikus mintázatot formázzon. Lehetséges variációi: — Tömörfába tömörfa berakás — Nemesebb anyagba kevésbé nemes anyag berakás (fába csont, ón) — Márványba márvány berakás (pietra dura) gyöngyház fém csont tömör fa inkrusztáció A tárgy restaurálás előtti állapot-leírása A tárgy háromféle fából készült, dió- és jávorfából. A karosszék szerkezete és faragásai diófából készültek, míg az inkrusztáció jávorból és körtéből. Fizikai korrózió: Felülete koszos, kopott, karcos. Fa részek, betétdíszek hiányoznak, repedések, vetemedések vannak a tárgyon. Szerkezetileg rossz megtartású a tárgy, instabil. Kémiai korrózió: A felületén lévő bevonat teljesen besötétedett, a benne lévő inkrusztáció szinte nem is látható, mert egybe olvad a diófa színárnyalatával. A helytelen javítások miatt a belekerülő szegek a nedvesség hatására elrozsdásodtak és a vas-szulfát beleivódott a fába. Biológiai korrózió: A tárgy rovarfertőzött, mely nemcsak a rovarrágás nyomait mutatja, hanem a naponta megjelenő rágcsálék-kupacok a tárló talapzatán az élő rovartelepekre utalnak, melynek mielőbbi megszüntetése az egyik legfontosabb feladat. Az elvégzett vizsgálatok eredményei Módszertani és tudományos vizsgálat célja — A tárgy értelmezése, információinak megismerése, a megőrzendő információk meghatározása, a tárgy konzerválási szükségleteinek felmérése. — A szakirodalom átnézése után Kövesdi Mónika művészettörténész segítségével, valamint tisztítási kutatóablakok készítésével és a természettudományos vizsgálatokkal 284