Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Papp Kinga: Reneszánsz karosszék restaurálása

megállapíthatóvá vált a szükséges beavatkozások mértéke. Az előzetes feltételezéseket igazolták a vizsgálatok, így a felületet borító sötét réteg eltávolításra került. A gyenge szerkezeti elemeket átitatással szilárdítottuk, de epoxi-gyantás kiegészítést csak a négy lábvég kapott a stabilitás növelése érdekében. Esztétikai kiegészítést csak reverzibilis eljárással készítettünk. Felületi védelmet korabeli recept alapján készített viaszbevonattal láttuk el. Természettudományos vizsgálatok — A felületbevonó anyag vizsgálatát IR spektroszkópos vizsgálattal Sándorné Kovács Judit oki. műszeres analitikai szakmérnök végezte. Megállapította, hogy a három különböző helyről vett mintáról készült IR-spektrumok egymáshoz hasonlóak, azaz a különböző helyről származó minták felületi bevonatainak kémiai összetétele egymással fő tömegében megegyező. A vizsgált mintákról készült IR-spektrumokat összevetette a spektrum adatbázissal és így megállapítható lett, hogy a mintákról készült IR-spektrumok elnyelési sávjainak helye és relatív intenzitása hasonló az egyes sellakról készült IR-spektrumok ugyanezen jellemzőihez. A bevonatok kötőanyagát fő tömegében tehát sellak alkotja. — A felületbevonó anyag mikroszkópos vizsgálatát Török Klára a MNM vegyésze végezte. Először kis nagyítású sztereómikroszkóp alatt figyelte meg a mintákat, majd UP223 nevű poliészter gyantába ágyazta azokat. A beágyazott mintákból keresztmetszet-csiszolatokat készített, melyeket polarizációs mikroszkóp alatt tanulmányozott. Megállapította a rétegszerkezetet, mely fa hordozóanyag, vörösesbarna lakkréteg valamint viaszolási nyomokból áll. — A fafajta meghatározását metszetvétellel, áteső fényű mikroszkópia segítségével Dr. Babos Károly egyetemi docens végezte az ELTE Növényszervezettani Tanszékéről. A mikroszkópos preparátumok szöveti (anatómiai) képe alapján végezte a fafaj azonosítását. Megállapította, hogy közönséges dió (Juglans regia L) a széket alkotó alapfa, az intarziák hegyi juhar (Acerpseudoplatanus L) és körte (Pyrus Communis L.) felhasználásával készültek. — A rovarfertőzést okozó kártevő meghatározása nagyfelbontású mikroszkóp alkalmazásával történt, de aktív fertőzés nem volt észlelhető a tárgyon. A megjelenő morzsalék a tárgy szerkezeti bomlásából eredhetett. A konzerválás és a restaurálás menete A fa részek kezelése A karszéket ecsettel leporoltam, majd az idők folyamán belekerült vasszegektől és csavaroktól megszabadítottam, így szerkezeteire szétszedhetővé vált a tárgy. Portalanítás után egy enyhén nedves tisztítást végeztem zsíralkohol-szulfát 5%-os vizes oldatának a habjával. A felületét borító besötétedett sellak bevonatot Szuper Kromofág oldószerrel, 285