Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)
Dallos István: Tatabánya gazdaságának változása 1990–2000 között
Postabank Rt., Raiffeisen Unicbank Rt., és három takarékszövetkezetnek van fiókja, a Pannon Takarékszövetkezetnek, a Bakonyvidékinek, valamint a Vértes és Vidéke Takarékszövetkezetnek. A biztosító társaságok közül az ÁB-Aegon Biztosítónak, a Hungária Biztosítónak, az OTP-Garancia Biztosítónak, a holland NN-nek, az Axa Colonia-nak, a Generálinak, az Ahico Első Amerikai-Magyar Biztosítónak, az Argosznak, az Európa, és az Union Biztosító társaságoknak van fiókja a megyeszékhelyen. Összegzés A város gazdaságát az 1990-es évek elejéig a nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató nehézipari állami vállalatok határozták meg. A helyzetük azonban már az 1980-as években megrendült, a következő évtized radikális gazdasági változásai továbbélésüket lehetetlenné tették. A vállalatok nagy része megszűnt, miközben az önállóan működőképes egységeiket leválasztották. Mind a megszűnés, mind pedig a részegységek leválása jelentős mértékű munkaerő elbocsátásával járt. A városra nem várt nagymértékű munkanélküliség szakadt. A munkanélküliségi ráta 1993-ban elérte a 13,5%-ot. Miközben Tatabánya — bár nem önszántából — levetkőzte nehézipari jellegét, az ország gazdasági térszerkezetében alapvető változások következtek be. A területi erőforrások közül a térbeli helyzet szerepe felértékelődött. A gazdasági és politikai irányváltást a gazdaság térszerkezetének átalakulása is tükrözte. A korábban perifériának számító nyugati határmenti térségek az innovációk befogadásának elsődleges színterévé váltak és gyors fejlődésnek indultak. Az országba áramló külföldi működő tőke mintegy 80%-a az északnyugat-dunántúli térségbe, valamint a fővárosba irányult. A zöldmezős beruházások ennél is nagyobb hányada valósult meg a térségben. 8 A rendszerváltás után a területi gazdaság fejlődésének koordinátorai között szerepet követeltek maguknak az önkormányzatok, amivel egy önálló vagyonnal és döntési jogkörrel rendelkező szereplő jelent meg a gazdaságban. A külföldi beruházások élénkülése és a felismerés, hogy ezek megnyerése a települések számára alapvetően a helyi adottságok kiaknázásán múlik, versenyhelyzetet idézett elő a települések, a települési önkormányzatok között. Tatabánya a '90-es évek első felétől tudatosan készült a későbbiekben esetlegesen adódó lehetőségek kihasználására. Nagy hangsúlyt kapott a fizikai és humán infrastruktúra fejlesztése. Az adottságok javítását követően, a '90-es évek második felétől a befektetők megnyerése került előtérbe. Az önkormányzat tettrekészségét jelzik a következő, Bencsik János, Tatabánya polgármesterétől származó mondatok: „Az, hogy Tatabánya valóban város lesz-e és betölti-e azt a szerepet, amely Észak-Nyugat-Dunántúlon rá vár, az többek között rajtunk múlik. Fogalmazhatok úgy is, hogy leginkább rajtunk múlik. ...Egyet nem tehetünk meg. Azt, hogy hagyjuk magunkat a külső események által sodortatni. ...A lehetőségek adottak, élnünk kell vele. Amennyiben megtesszük, úgy Tatabánya újra a régió meghatározó gazdasági erejévé válhat,! B A potenciális befektetők felkutatására és a városba csábítására létrehozták a gazdaságfejlesztő szervezetet. A marketing tevékenység céljaként a multinacionális vállalatok 263
