Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Dallos István: Tatabánya gazdaságának változása 1990–2000 között

betelepítését jelölték meg és ennek szellemében cselekedtek. Az eredmény nem maradt el, és '95-ben megjelent az első külföldi nagyberuházó a városban. Ez az esemény elmozdította a várost a holtpontról. Újabb és újabb befektetők jelezték letelepedési szándékukat a városban, ami a gazdasági szerkezet gyökeres átalakulását eredményezte. A korábbi nehézipari jelleget felváltotta az elektronikai ipar dominanciája. Az egyoldalúság azonban továbbra is megmaradt, és ez az elektronikai ipar konjunkturális ingadozásaival szemben védtelenné teszi a várost. A munkaerőpiac átalakulását a munkaerő-kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya alapján három részre tagolhatjuk: • A rendszerváltástól 1993-ig tartó szakasz egyértelműen a hanyatlás szakasza. Ebben az időszakban omlott össze a város hagyományos nehézipari jellegű iparszerkezete, ami hatalmas tömegek munkanélküli státusba kerülésével járt együtt. Az 1991. év márciusi 411 fős munkanélküli létszám 1993. szeptemberére elérte az 5900-at. A munkanélküliek számának rohamos növekedését csak a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások növekedése ellensúlyozta, de általában ezek csak szűk családi körben teremtettek munkahelyet. • 1994—1996-ig a munkanélküliség nem csökkent jelentős mértékben, de a kis- és középvállalatok megerősödésének, illetve a külföldi áruházláncok megtelepedésének hatására felvillant a fejlődés reménye. 1995-től az ipari befektetők érdeklődése is a város felé fordult, többen a letelepedés mellett döntöttek, de ennek munkaerőpiaci hatásai csak a következő években realizálódtak. Megváltozott a munkanélküliség kezelésének módszere, előtérbe kerültek az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök. • 1997-tól vette kezdetét a város gazdasága, és természetesen a foglalkoztatottság fellendülése. A munkanélküliségi ráta 12,8%-ról 2000. végére 7,5%-ra csökkent 1998tól növekedésnek indult a gazdaságilag aktív népesség száma is. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy 2001-2003 évben 20 milliárd forint tőkebefektetés és újabb 3000 munkahely létesítése történt meg a városban. A befektetések többsége az utóbbi időben zöldmezős beruházás, amely hosszabb időre szóló letelepedést feltételez. A munkanélküliek egy jelentős hányada viszont nem akar munkát vállalni, ami valószínűleg rövid időn belül munkaerőhiányt fog előidézni. A fentiekben vázolt folyamatok tagadhatatlanul megoldották a munkanélküliség problémáját, de negatív hatásaik is vannak: • a kereslet elsősorban a szakképzetlen női munkaerő felé irányul, ezért a férfiak foglalkoztatásában az önkormányzatnak kell szerepet vállalni, • a szakképzettség leértékelődött, • a felsőfokú végzettségűek iránt minimális a kereslet, • a multinacionális vállalatokkal szemben kiszolgáltatott a város. A városnak, a város vezetésének törekednie kell a felsorolt gondok orvoslására, innovációorientált kis-, és középvállalatok betelepítésére, amelyek esetlegesen a multinacionális vállalatok beszállítói lehetnek. Rajtuk keresztül meghonosodhatnak a fejlett technológiák, megszűnhet az egyoldalúság, és a város a gazdasági növekedés szakaszából átléphet a fejlődés szakaszába. 264