Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Fülöp Éva: Szaka–Eszterházy–Kristály: újabb adatok a tóvárosi fogadó történetéhez

folyosója az emeletihez hasonlóan boltozott, téglapadozatú volt, hossza 20 öl, szélessége 1 öl * láb. A földszinti részen elkészült már a kettős, kőből rakott, vasalással és zárral felszerelt ajtajú árnyékszék is. A vendégfogadó 3 öl hosszú, 2 öl 4 láb széles konyhájában jó kémény és tűzhely, s egy rakott kályha tette lehetővé az utasok ellátását. A helyiségnek egy szerényebb kivitelű szárnyas ablaka, továbbá vasalt és jól zárható ajtaja volt. A konyhához két, téglapadozatos kamra csatlakozott: mindegyik 2 öl hosszú, 3 öl széles, egy ablakos, jó, vasalt, zárható ajtóval ellátva. Az ivó mellett további egy vendégszoba is az utasok rendelkezésére állt: 3 öl 2 láb hosszú, 3 öl széles, 3 egyszerűbb üveges ablakos, szerény, de jó állapotú zöld cserépkályhával fűthető, padlós, vas záras ajtajú helyiség. Az utasok állatainak ellátására három istáUó épült: az első 10 lóra (4 öl hosszú, 3 öl széles), ebben a hídlást már javítani kellett. A második 8 lóra szolgált (hossza 4, szélessége 3 öl), a harmadik, kővel kirakott hídlással épült istálló pedig 4 lovat fogadhatott be (2 * öl hosszú, ugyanilyen széles). Az első két istálló ajtaját vasalat és felrakható lánc tette biztonságossá, a harmadiknak a leltár készítésekor hiányzott az ajtaja. A kocsikat a két falazott oszloppal ellátott, 7 öl hosszú, 2 1/1 öl széles kocsiszínben helyezhették el. A szín hátsó kapuja belülről zárható volt. A vendégfogadóhoz tartozott még fáskamra (mennyezet és padlózat nélküli, 3 öl hosszú, 2 * öl széles, jó állapotú vasalt ajtóval és azon lánccal); s az udvaron egy új, kővel kifalazott, zsindellyel fedett kút, két új vasalt vödörrel és azokhoz megfelelő láncokkal. A szálló udvara 23 öl 1 láb hosszú, 13 öl 4 láb széles területet ölelt fel. Teljes egészében kővel rakták ki, elülső kapubejárata hidalt volt és a kapu belülről zárható. Az udvar tisztítására, keresztben falazott vályú haladt át rajta. A diversorium (vendéglő, beszálló) az uradalmi számadásokban hosszú ideig „uradalmi kocsma" megnevezéssel szerepelt, majd 1826-tól állandósult „vendégfogadó" megnevezése. 1847-ig az udvarán jégveremmel is rendelkező fogadóban söntés, étkezde, kávézó, kártyaszoba működött. A vendégek szórakozását biliárdszoba is szolgálta, a kávézóban különféle lapok álltak rendelkezésükre. Elkészülte óta tehát a fogadó épületében boltok is működtek, kihasználva nemcsak a helyi, hanem a szállodában megforduló vendégek biztosította keresletet is. 1792-ben, Schlögl György majolika-gyáros nyitott kereskedést a Szarka fogadóban: vasárukat {„nürnbergi árukat"), fűszereket és déligyümölcsöt árult. Egy 1829-ben kelt uradalmi összeírás is ,,Ez alatt lévő Boltok és Mészárszékek"-et említ a vendégfogadóval kapcsolatban. 1847-től, a kaputól jobbra a Zink-féle vegyeskereskedés és trafik kapott helyet. Zink Antalnak 40 évig volt bérlete a Szarkában, boltjában ugyancsak fűszer- és vasárukat árusított. E bérlet 1888. január l-jétől megszűnt, de a szálló épületében 1891-ig tovább működött a borbélyműhely és a trafik. (A bejárattól jobbra található borbélyműhelyt 1887-ig a Quell család működtette.) Az 1880-as évektől, a jobbágyfelszabadítás nyomán, a hűbéri társadalom gazdálkodásáról a polgári viszonyokra történ átállás nehézségeit követen, jelentős gazdasági fellendülés következett be Magyarországon. A gazdasági ágazatok fejlődése a kereskedelem élénkülését vonta maga után, s ezzel a szállítási-közlekedési lehetőségek javulását. 174