Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Kövesdi Mónika: Könyvtárak, levéltárak, múzeumok és gyűjtemények Tatán. Híradás az 1920-as évekből

és „Tata történeté"-hez itt gyűjtöttem össze az első adataimat. Van külön tanári könyvtár: 3400 kötet s a Frank Ferenc rendfőnök, földink alapította ifjúsági könyvtár: 3700 kötet. 3. Sorrendben az utolsó, a legnagyobb: Ghyczy Ignác tatai prefektus könyvtára. A haláláig (1874) mintegy 14 ezer kötetet gyűjtött össze, jobbára jogi és gazdasági műveket. Ezt kiegészítik még folyóiratok, röpiratok és újságévfolyamok. Könyvtárát még egyéb művekkel kiegészítve a képviselőháznak adományozták fiai, s a mai képviselőházi könyvtárnak ez képezi a magvát. Levéltárak A vár öreg tornyában van a tatai Esterházyaknak a Thaly Kálmán

12 szerint szakszerűen rendezett családi levéltáruk. Hét lakat alatt. Azt még nem tanulmányozta senki fia. Thaly Kálmánnak is éppen csak, hogy megmutatták. Talán Nácz József

13 somlyói plébános, a Vértesaljának nagyérdemű kutatója, aki a múlt évtizedben halt meg, volt az egyetlen, akinek néhány okiratot kiadtak, de mást senkit sem tudunk olyat, aki még csak látta volna is. Mi se láttuk, nem írhatunk róla. Aztán lenne a két város levéltára. Tatáé azonban 1891. nov. 3-án leégett. Igaz, hogy csak merő túlzással nevezhettük levéltárnak a városház hátulsó részében azt a helyiséget, amelyben a régi okiratokat tartották, - de hogy? A két forintos útkaparó számlákat a lakatra járó és ma is meglévő vasládában tartották, de az érdekes okiratokat fapolcokon őrizték (?) minden gondosság és védelem nélkül. Persze hogy leégett. Én még láttam és búvárkodtam is benne, amenynyire egy iskolai vakáció megengedte. A feldolgozott jegyzeteim benne vannak ebben a munkában. Igaz, hogy még egy bekötött íveket tartalmazó könyvet is mutogatnak, ez azonban, amikor átnéztem, kiderült, hogy nem is Tatáé, hanem a tóvárosiaké. Tóváros levéltárát akkor rendezték utoljára, mikor a magisztrátus a mostani új városházába költözött.

14 Ekkor került napfényre az a félbőrkötésű jegyzőkönyveket tartalmazó 8 kötet, amely megbecsülhetetlen adatokat tartalmaz Tóváros közigazgatására, aprócseprő pereire, társadalmi életére, stb. Helytörténetünkben különösen becses, mikor Tatának semmije sem maradt, mert az az egy kötet is, amiről szólottam, tulajdonképpen a tóvárosi jegyzőkönyvek folytatása, amit bizonyára kölcsönkértek a felsővárosra és ott felejtődött. Megesik az ilyesmi. Okiratok azonban itt se találhatók valami nagy számban. Úgy látszik, egyszer-kétszer alaposan kiselejtezték. A helyi történetírásra különösen fontos a szerzetesrendeknek az a régi jó szokása, hogy az egyes évek fontosabb eseményeiről naplószerű krónikát vezetnek, amelybe nemcsak a rendjükre vonatkozókat jegyzik fel, hanem igen gyakran az érdekesebb helybeli világi eseményeket, sőt országos jellegűeket is helyi vonatkozásukban. 12 Thaly Kálmánnak, az ismert és korában rendkívüli tekintélynek örvendő politikusnak, költőnek és filológusnak (1839-1909) a közelben, Csépen volt kúriája és birtoka, talán innen az ismeretség a grófi családdal. Thaly tette közzé egyébként 1901-ben Eszterházy Antal kuruc generális tábori könyvét, valamint Eszterházy Dániel tábornok jegyzőkönyvét. 11 Nácz József vértessomlói plébános (1846-?), régészeti, történeti, egyházi írásai pozsonyi, bécsi, győri lapokban és a Tata-Tóvárosi Híradóban jelentek meg. 14 A tóvárosi községháza jelenleg is álló épületéről van szó (Ady E. u. 24.), hiszen Tóváros ekkor még Tatától független, önálló mezőváros volt. 277