Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
Sylvester Edina: A tatai angolkert
hasonlóképpen a klasszikus romokhoz, a kor politikai mítoszaihoz kötődő ideológiai kapcsolatokkal rendelkeztek. Schiller felismerte, hogy a természet nem az egyetlen cél, amelynek megjelenítésére a kertművészet törekszik... egy olyan művészet, amely önmagával képviseli a természetet. 8 Az ember - természet - művészet hármasának teljes egységét hirdeti Lessing és Goethe. A fiatal Goethe számára a szépség, a természet törvényeinek megnyilvánulása. Nála válik az emberi jelentéssel gazdagított természet művészetté. Felismeri, hogy az elmúlt korok ízlését nem lehet változott történelmi körülmények között felidézni. 9 Hatása napjainkig elér, és ma is korszerűen értelmezhető. Az angolkert Magyarországon Magyarországot a 18. század utolsó harmadával kezdték elérni a felvilágosodás első hullámai, a francia enciklopédisták befolyása ekkor jutottak el hozzánk. Több más országból eltérő színezettel érkezett hazánkba, ahol egy művelődési folyamatot indított el. Az új eszmék erősen hódítottak a felső társadalmi rétegekben, főleg az építészet és a kertépítészeti kérdésekben. Az angolkert eszméje bonyolult úton jutott Magyarországra, és eleinte elsősorban a nemesség körében terjedt el. Az új eszmék terjesztői sorában azonban ott találjuk az irodalom számos képviselőit, az egyház tanítórendjeinek, elsősorban a piaristáknak tagjait, akik a kerttervezés újfajta áramlatának is közvetítői lettek. Gróf Esterházy Károly személyében is ez a gyakorlat elevenedett meg. Zádor Anna megállapításai szerint az 1770-es évektől 1800-ig terjedő időszakban a kerttervezésben vegyes felfogás és stílus uralkodott, amit azonban nem lehet sem rokokónak, sem az angliai picturesque képszerű festőiségének nevezni. A táj nálunk ugyanis tájrészletté alakul, amely szinte befejezés és kerítés nélkül tárul ki a szabad természet felé. Ez testesül meg a Tatai Angolkert Öreg-tó környéki részén. Azonban Tata Tóváros Angolkertje körül a tulajdonos Esterházyak kőkerítést emeltek, ami helyi specialitás, és ellentmond az angolkertek kerítés nélküli ún. „a-ha" nevezetű árokrendszerével körülvett, nyitott világának. Az európai kerteket különféle kismértékű kerti épületek gazdagították, ilyenek voltak például a teaházak, kínai pagodák, görögös templomocskák, olasz tempietto-k, keleti stílusban megkomponált épületek, hidak, amik még Európában is általánosak voltak. Azonban ezek Magyarországon ritkábban fordultak elő, inkább a török ház, török mecset, vagy másféle törökös kerti épület-staffázsokkal éltek a magyar kertek; az egzotikus kultúrák közül a török vált a hozzánk legközelebbivé, ami a 150 éves török uralom nyomán nem meglepő jelenség. Az átmenetinek tűnő korszakban a középkori jellegű kerti épületekről is kevesebbet hallunk, mint Angliában, ahol a táj tele volt középkori épületekkel, «SCHILLER 1795 W3 . XII. K„ 285.; In: BUTTLAR 1999, 19. 9 ZÁDOR 1976a, 30. 250
