Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Sylvester Edina: A tatai angolkert

romokkal. Az ilyenfajta kerti részletek iránti érdeklődés csak a szentimentális korszak végén jelentkezik, akkor is inkább romépítésben, amilyen a tatai Angolkerti műrom. A tatai angolkert kialakulásának története Esterházy József 1727-ben szerezte meg a tatai domíniumot, Tata romos várát és a hozzá tartozó uradalmat. Ez időtől kezdve több mint két évszázadnyi távlatban az Esterházy család egyik grófi ágának birodalma lett a barokk várossá formálódó Tata és vonzáskörzete. Az udvari kamara felkérésére és az Esterházyak megbízásából Mikoviny Sámuel tervezte és vezette azokat a vízmérnöki és tájépítészeti beavatkozásokat - nevezetesen az ószőnyi, tatai és almási mocsarak lecsapolását és vizük Dunába vezetését -, amik alapvetően és évszázadokra meghatározták Tata városának és környezetének képét. A lecsapolással egyidőben a tatai Nagy-tó és mocsárvilág eltűnt vizének helyén völgyzárógátat építetett, és ezáltal egy mesterséges tórendszer alapját képező vízfelület, lényegében a mai formájában ismert Öreg-tó jött létre. A Tóvárosban a Béka hegy platóján, a Baji vízfolyás mocsaras területének fejénél később épült meg az a völgyzárógát, ami lehetővé tette a vízrendszer második tavának, a Cseke-tónak a kialakítását. A Nagy-tó vagy Öreg-tó 430 kat.hold, és felső vízrendszerszakaszának munkái 1747-ben fejeződtek be. A 33 kat.hold kiterjedésű Cseke-tó szabályozásának ideje 1765. így születhetett meg az egyik leghíresebb és legelső tájképi kert, a Tata tóvárosi Angolkert, amiről Ormos Imre így ír: „az első kert Magyarországon, mely tájképi modorban készült, Tóvárosparkja volt, Tata mellett...".

10 Kertépítészet- és városépítészeti történeti szempontból is lényeges, hogy a Tóvárosi Angolkert a tatai rezidenciaközponthoz tartozóan, annak egyik részeként, az Öreg-tó környékén megépülő elemek megszületése után, önálló rendszerként jött létre. A tatai rezidencia az Öreg-tó partján a kastéllyal, a lovardával és a Schweitzerei elnevezésű - de lótartásra használt - lóistállóval már 1765-69 között megépült. Az időben ezzel párhuzamosan kialakított Cseke-tó környékén városrész léptékű fejlesztés kezdődött. Az 1780-as évek az Angolkert alapjainak és korai korszakának megvalósulási ideje gróf Esterházy Ferenc, az akkori gesztesi Esterházy uradalom fejének tatai tevékenységéhez fűződött. A tatai angolkert alaprajzának, a szentimentális kert térképzésének és szerkezete alapmotívumainak kialakulását a 18. és 19. századból származó felmérési rajzok, térképek és tervrajzok tárják fel. Rögtön megállapítható az a tény, ami egyben a kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a kiérlelt területi rendszer vizeivel és építményeivel együtt valójában nem változott annyit, hogy valamilyen épített részlet a felismerhetetlenségig torzult, vagy végleg eltűnt volna. A vizek örök városában a víz városi léptékű hasznosulása és pontos elvezetése nagyobb térség összefüggéseit koordinálta, egyértelmű volt tehát, hogy a kert létrehozása a »ORMOS 1967, 100. 251