Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Sylvester Edina: A tatai angolkert

hatalom egyik nagy jelképe - a francia kert - ellenpólusaként kelt életre a végtelen természeti szépségű, korlátok nélküli tájképi kert. Művelői több évszázadra ható, ma is jelenlévő örökséget hoztak létre, új szépségideált határoztak meg.

3 Olyan látásmóddal közelítették meg magát a tájat, amely ma is él és hat, klasszikusan örökéletű. A gondolatok és ötletek, formai megoldások terjesztése ún. mintakönyvekkel, tankönyvekkel történt. Ezek a több nyelven is megjelenő mintakönyvek szinte minden európai országba eljutottak. A régi és az új izgalmas együttélése, sokfélesége volt az igényelt változatosság és szabadságvágy kielégítője. A kerttulajdonos új típusú kertjével a természet egy részét használta, kihasította maga számára, ahol a magánykeresés, érzelem, melankólia, elvonulás, harc, vadászat, társas együttlét, színpadiasság, hősiesség, a teremtés és a halál szimbólumai, valamint az egzotikum kedvelésének számtalan eszközével képezett kerti miliőt. Eszköztára közé tartoztak a romok, a primitívebb vagy távoli népek pagodái, házai, vagy éppen parasztház, mint kellék. A korai és az érett romantika nagymértékben használ mitológiai témákat, alakokat. De új szimbólumokat is teremt, érzelmi telítettségű, sajátos szimbolikája alakul ki. Később a nemzeti érzület és a keresztény létszemléletre egyre erősebben irányuló figyelem választotta el a korai és a késői romantika időszakát. A szubjektum szabadsága, a szenvedély fontossága az ember teljes felszabadítására irányuló törekvés, egyfajta jobbító szándékú látnokiság az utópia felé sodorta a korszakot, melyben nemes célokat, valódi jobbítást, gazdasági hasznot és már a közhasznúság fogalomkörét is társították a kertekkel (Rousseau kertje „Clarens" eszményi társadalmának utópisztikus látomásában válik majd az életforma szerves tartozékává).

4 A schilleri értelemben vett szentimentális gondolkodás „az önmagát megvalósítani képes, felszabadított természet látomása, csak egy többé vagy kevésbé konkrét politikai és társadalmi eseményhez kapcsolódva nyerte el aktuális értelmét"} Egy valóban humánus, szabad társadalom eszménye után vágyott, szemben az „elveszett Paradicsom" híveinek önös céljaival, mítoszépítésével, ami a világtól való elmenekülés fogódzója volt.

6 Az ősi erények felé forduló utópisták nemes céljai a felszabadított természet látomásával fonódtak össze (Francois René de Chateaubriand vallotta: „a szép az igaz megnyilatkozása".

1 Ezzel szemben a történelmi realitások okozta megrázkódtatások is jelentősen felerősítették azt az örök emberi vágyat, melynek célja a nyugodt élet megteremtése, a béke. Ezeknek az eszméknek a hirdetői az élet nehézségei elől cg] „csendes zugot" kerestek, ahhoz a természethez akartak visszatérni, melyet épp kezdtek eltávolítani maguktól. A kert ezért egy „másik" világot akart létrehozni a már említett Utópia eszményét. A 18. század második harmadát jellemző tudatos gótizálás, archaizálás idején a kertekben lévő gótikus romok, 3

A festő HOGARTH 1753. megjelent és definiált „szépségvona/", „szerpentinforma,vagy kígyóvonal" lett kulcsszava a kertművészetnek a kontinensen is. In: BUTTLAR 1989 és 1999, 67. Egyben minden tájképi kert nélkülözhetetlen alapmotívuma lett. "BUTTLAR 1999, 110. 5

BUTTLAR 1999, 69. 6

ZÁDOR 1976, 30. 'CHATEAUBRIAND 1802, 4. 249