Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Sylvester Edina: A tatai angolkert

Kiváló lehetőség nyílt arra, hogy örökségünk sajátos elemei, a történeti kertek védelmének sorát a hazai első önálló tájképi kerttel, a tatai Angolkerttel lehessen megkezdeni. A művészettörténeti és kertépítészet-történeti szempontból is értékes, egyedi helyzetű, a romantikus és az érett klasszikus tájképi kert sajátságait két évszázadon keresztül megőrzött kert állapotromlása az utóbbi időkben felgyorsult, ugyanakkor az örökség értékeit veszélyeztető tényezők határozottan körvonalazódtak. Ezért a védelem is sürgető volt. A műemlékvédelemre való felterjesztéshez és a védetté nyilvánítás szakmai megalapozottságához kutatómunka és gondosan elkészített tudományos dokumentáció segít hozzá. A hiteles dokumentumok utáni keresés vezetett el Révhelyi Elemér műegyetemi tanár hagyatéki anyagához. A védetté nyilvánításnak másik óriási nyeresége a Révhelyi Elemér-féle hagyaték kerttörténeti, településtörténeti szempontú átnézésének a lehetősége és a műegyetemi tanár heroikus munkával összegyűjtött forrásanyagából merítve, hiteles dokumentációk összeállítása és publikálása. A kutatás körülményei és eredménye A tatai Angolkert korjellemző alakulásának és kortörténeti jelentőségének vizsgálatához a felhasznált források jegyzékében megjelenő szakirodalom mellett a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményében az Esterházy család tatai ága levéltárának feldolgozását tartalmazó Révhelyi Elemér-féle hagyaték adat- és térképtári anyaga állt rendelkezésre. A hagyatéki anyag jelentős részét 1983 óta a Kuny Domokos Múzeum őrzi.

2 Mindehhez adalékként tehető hozzá a szintén a Kuny Domokos Múzeumban őrzött archív fotó- és képeslap-gyűjtemény. Jelenleg a Tata-tóvárosi Angolkert bemutatására kerül sor. Jelentőségének felismeréséhez szükséges egy nagyívű áttekintés, ennek érdekében tehát célszerű röviden megemlékezni a tájképi kert európai és hazai korszakainak kialakulásáról és fejlődéséről. Az angolkert Európában A barokk kertművészet elleni lázadás folyamatának eredményeképp 1720 táján született meg Angliában a tájképi kert, ahogy egyes tudományos munkákban nevezik „tájkert", amit keletkezési helyére utalva angolkertnek neveztek el. A korai angliai polgárosodási folyamatokat követően a 18. században megszületett a franciaországi köztársaság újtípusú társadalmi struktúrája; a polgárság vezető szerephez jutása megszülte a liberalizmus eszméjét, ami a szellemi élet, a művészetek és az építészet terén stílusáttöréssel járt. A kertművészetben lehetőség nyílt a „szabad" kert megvalósulására. A központosított 2

PUSZTAI 1988, 3. 248