Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Herczeg Renáta: Újabb adatok Szőny múltjából

Ez a templom valószínűleg vagy elpusztult a törökkori pusztítások során, vagy a protestáns felekezetek betelepedésekor, 1624 körül, az ő használatukba ment át, hiszen az 1675. évi egyházmegyei összeírásban már nem szerepel a fennállott anyaegyházak között. A 17. századból helyi katolikus templomra vonatkozó adatot nem ismerünk, illetve, a 18. század elején is csak kevés katolikus hitű ember élt a visszatelepülőben lévő faluban, így sem pap, sem templom nem volt helyben. Evlia Cselebi török diplomata leírása 1664—1666-ból egyetlen templomot jegyez fel a faluban, tehát elképzelhető, hogy ezt már a református gyülekezet működtette: „Szőny a Duna mellett fekvő csinos falu, szép temploma és kertje van.

m A 18. századi, Zichy családhoz köthető betelepítések során újra szerveződött az egyházközösség. Főként bajor és sváb, német nyelvű katolikusok telepedtek le. Kezdetben azonban még nem volt külön templom a községben, hanem a komáromi jezsuiták, majd a ferencesek látták el az egyházi szolgálatot. A Canonica Visitatiók szerint a ferencesek már 1741-től vezették az anyakönyveket a településen. Amikor a birtok Neffzer János kezébe került, 1748-ban építtetett itt egy templomot, mely az 1762-es Canonica Visitatio szerint Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére épült és a ferencesek szentelték fel.

40 A templomban többek között három oltár és márvány keresztelőmedence is volt. 1762-ben Berényi Erzsébet volt a patrónusa a templomnak, és továbbra is a ferencesek látták el a lelkigondozást, illetve az anyakönyvek vezetését. Azonban ez a templom - az 1771. évi Canonica Visitatio szerint - az 1763-as földrengésben annyira megsérült, hogy istentisztelet céljára nem volt alkalmas. A mai Komárno területén - a Várbeli két templom mellett - további hét templom dőlt össze vagy sérült meg, így a parochiális Szent András templom is. A plébánia iratai említik, hogy a „nagy földrengésben a háromoltáros szőnyi szép templom is összedőlt. Ezt a templomot 1148-ban építették téglafallal és fatoronnyal. "

41 Ezért határozta el a grófnő, hogy 1774-ben felépíttet egy új templomot, amelyet 1777ben szenteltek fel a Nagyboldogasszony tiszteletére. (1777. november 3-án Ehrenberg József kerületi esperes, környei plébános áldotta meg.) Anyaegyházként csak 1787-től működött, amikor a grófnő földekkel látta el a templomot, és a plébánosnak parókiát épített. A templom építkezéséről fennmaradt 1776-1777. évi számlák alapján a kőművesmunkákat helyi, szőnyi kőművesek, többek között Andreas Hauer, Matthias Niederraiter, Frantz Fischer és Ignatz Pinder készítették. Az üvegezést komáromi mester, Andreas Burger készítette, 1777-ben, Mathias Leyner pedig 1778-ban nyújtott be üvegezésről számlát. Az asztalosmunkákat Ignatius Beyer és talán Christoph Weich budai asztalosok végezték.

42 A különböző ajtókat, vasajtókat, 39 KÁLLAY 1944, 34. 40 Győri Egyházmegyei Levéltár Canonica Visitatio 35. kötet 41 Klujber László hagyatékában található feljegyzés alapján. 42 A számlák: MOL Zichy család levéltára P. 707. Fasc. 256. 211