Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Fülöp Éva: Az 1747. évi vízszabályozás a tata-gesztesi uradalomban

nem levén értéke a visszaváltásra, ezen javakat királyi jóváhagyás mellett gróf Eszterházy Miklós nádor váltotta vissza. De nem soká maradt ő is e birtokban, mert csakhamar egy részét bizonyos kedvezésből Kolonics Ernőnek ajándékozta; másik részét, u. m. 1 falut nemes Zichy Pálnak, ki akkor alezredes és győri várkapitány volt, afenirt [!] 11,000 ft ban oily feltétel alatt zálogosítá el, hogy ha a komáromi kapitányok közül ugyanezt valaki visszaváltani kívánná, ő és utódai azt azonnal visszabocsátani tartozzanak... Később I. Leopold

rendelménye következtében, melly 1699-ben kelt, a komáromi várhoz tartozott egész uradalom, és így Neszmély, Almás, stb. is a Zichy grófi család birtokába került. "

15 Mikoviny Sámuel már az uradalom megvásárlását követően kapcsolatba került a tatai domíniummal: a vásárlás évében, 1727-ben felmérte a tatai várat (honoráriuma 20 aranyforint volt), s 1730 körül megtervezte a tatai Öreg-tó keresztgátját. A mérnököt Mária Terézia 1744-ben az országhatár műszaki védelmére rendelte. Ezt követően, Eszterházy József főparancsnoksága alatt a magyar nemesi felkelő sereg hadmérnök őrnagyaként vett részt a sziléziai hadjáratban. Eszterházytól, mint a tatai domínium urától, 1746-ban kapott megbízást a Tata-Almás-Szőny közötti mocsaras terület felmérésére és lecsapolására.

16 Az uradalomban történtek rendkívül adatgazdag és megbízható datálására módot nyújtó forrás Balogh Ferenc és Eszterházy József fennmaradt, több száz levele. Innen tudjuk Mikoviny ez ügyben Tatára érkezésének pontos dátumát is: „harmadnapja reggel Oberstvach master Mikovényi" megérkezett, írta Balogh 1746. szeptember 9-én kelt levelében a grófnak. Szeptember 16-án kelt beszámolója szerint, a 6-án érkezett Mikoviny a következő napon - Balogh Ferenc részvételével, felügyeletével - már neki is látott a szőnyi-almási-naszályi bozót „dimensuratiójának" (felmérésének), s azt 15-én délután 2 órakor fejezték be. A mérnök még aznap elkészítette annak „delineatióját" (rajzát), s szeptember 17-én kívántak dönteni abban, hogy mindezt mi módon jelentse és milyen tervezetet nyújtson be a kamaránál. Mikoviny ekkori tatai tartózkodása alatt ismerkedett meg az uradalmi építőmesterrel, Fellner Jakabbal és Balogh kérésére, a Zsemlyén (Vértessomló) fellelt szénkibúvást is megvizsgálta. Ugyancsak foglalkozott a tatai vár épületével: a „régifundamentumokat" keresték, hogy a tervezett új épületet azokra helyezzék, s több módosítást terveztek a meglévőn is.

17 15 A kamarai igazgatás alatt állott Neszmély az óbudai uradalom ismételt kamarai birtokba vételével összefüggésben került özvegy Zichy Miklósné Berényi Erzsébet kezére. Az almási és neszmélyi uradalom 1855-ig maradt a Zichy család birtokában, amikor is gróf Zichy Miklóstól megvette a klosterneuburgi Szent Ágostonkanonokrend. FÉNYES 1851. I. 241., 243.; L. GÁL 1988, 7., 10. és köv.; SIMON - KERESZTESSY 1995, 6-8., 12-13. 16 „Mikovinyi Uramnak Személlyé mindenkoron kedves előttem...", írta megbecsülését kifejezve Eszterházy József Balogh régensnek egy levelében. MOL TEL P. 197. Familiaria Fasc. 104. 125-126. Pozsony, 1746. dec. 4. 17 „Mikoviny Sámuel Tata környéki munkásságá"-iól az elsődleges források további kutatását szorgalmazó cikket tett közzé 1994-ben Deák Antal András, a Magyar Vízügyi Múzeum munkatársa. Címben jelzett témáját illetően igyekezett az eddigi, e tárgyban született „...tévedéseket, félreértéseket eloszlatni, s a kialakult képet árnyalni." Joggal hiányolja a 18. századi források szélesebb körű kiaknázását e tárgyban. (O maga elsősorban a MOL P., azaz családi szekciója Zichy famíliára vonatkozó fondjai és állagait és a térképtár anyagát kutatta, és azon kutatók közé tartozik, akik gróf Eszterházy József életrajzírója és egyik méltatója, Kolinovich Gáspár forrásértékű művét is jól ismerik.) Elismerő számunkra, hogy kivételként említi egy tanulmányunk e tárgyú adatát. A tata-gesztesi uradalom 18. századi megszervezéséről szólva, megemlítettük ugyanis Eszterházy József és a Magyar Udvari Kamara szerződését a mocsárlecsapolásra. A gróf ismert és elismert gazdasági szakembere, 198