Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

A. Pál Gabriella: Tatabánya–Bánhida II. A település és a közösségi épületek

Mozi Bánhidán az 1920-as években már működött mozi. Mára teljesen átépült, alaprajzáról semmit sem tudunk. Adatközlőim szerint földszintes, kicsi épület volt, hangosfilmet 1932-től vetítettek (Budapesten is csak 1930-tól volt hangosfilm!). Kocsmák, boltok Bánhidán az 1768-69-es regnikoláris összeírás szerint lakott egy kereskedéssel foglalkozó zsidó család, akik tevékenysége hosszú időn át nyomon követhető. Kocsmát ez az összeírás még nem említ. Az uradalomnak kevés volt a szőlője, ezért nagy súlyt fektetett a bordézsma behajtására. A regálék közé tartozó kocsmáitatás joga a földesúré volt, az urbárium ezt is szabályozta. Az uraság által küldött árendás kocsmáros mérte ki az uradalom saját borát. 1881-ben még mindig az uraság tulajdonában volt a kocsma, a bolt, a pálinkafőző-ház.

29 A két háború közötti időszakban viszont a már említett Czermann mellett több kocsma, bolt üzemelt, a legnagyobb kocsma a Kubinger-féle volt. Viszonylag széles telken állt a kert felé hosszan épült, kőfalú, téglaoszlopos tornácú ház. Építésének ideje 1912. Első részében volt a söntés és a közösségi helyiségek, mögötte épültek fel a család lakóhelyiségei. Külön bejáratú ház volt, három szobával, konyhával, mögötte kamra, kiskonyha, istálló. A telken külön állt a pince, egy része jégverem volt. Testvérek lakták, több család együtt. Nem őshonos bánhidai a család, adatközlőm dédapja a 19. században települt ide Németországból. A módosabb parasztok látogatták. A Spielmann-bolt. Eredeti tulajdonosa Kraus Samu, 1923-tól Spielmann Jenő, zsidó kereskedők. A többször átépített és „L" alakúvá bővített ház az utcafrontra nézett. Egyik részében a kocsma, másikban a szatócsbolt működött, mögötte helyezkedtek el a lakóhelyiségek. A Dózsa utcában volt a Deutchlander-féle vegyesbolt, ők is idenősült svábok voltak. Feltehetően a jelenlegi Dózsa u. 36-ban működött a bolt, amely egy bolthelyiséggel megtoldott parasztporta volt. Pékség A mostani Bajcsy-Zsilinszky u. 28-ban üzemelt a pékség. A telken, a háztól különálló kis épület pékségnek épült, 1922-ben biztosan működött. Korábbi adatot nem sikerült találni. A pékség földszintes, kőalapozású, téglafalú, kéthelyiséges, fafödémes, négyszögletes alaprajzú. Az utcafronttól beljebb épült. Az első helyiségbe két lépcsőfokon át lehet bejutni. Itt nyílik a kemence szája, itt történt az árusítás is. A hátsó helyiségbe nyúlt a kemence teste, mellette raktárként használták. Ablakai mind a két helyiségnek voltak, az udvarra, a lakóház felé néztek. Erre nyílt az ajtó is. KEML Kataszteri iratok. 184