Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

A. Pál Gabriella: Tatabánya–Bánhida II. A település és a közösségi épületek

Utak, terek Az útifalu legfontosabb útja, a korábbi „Mészárosok útja" jelentős átmenő forgalmat bonyolított le. A középkori vámhely kialakulásához az átkelőhelyen kívül hozzájárult az is, hogy fontos utak találkozási pontja volt. A Bécs-budai útról itt ágazott le a Komáromon át Pozsonyig vezető út, valamint itt keresztezte a Pápát Esztergommal összekötő út is. A törökkorig megfigyelt lelőhelyek zöme az utakhoz közel, a vízpartok mentén helyezkedtek el. A török korban hadiút vezetett itt. A Mészárosok útja az újkori Magyarország legfontosabb szárazföldi kereskedelmi útvonala volt, amely az Alföldet kötötte össze az osztrák örökös tartományokkal. Nevét a legfontosabb árucikkről, az Alföldről Ausztria és a dél-német területek felé itt hajtott szarvasmarhától kapta. A Mészárosok útja a jelenlegi Kossuth utca, a két világháború között Fő út, folytatása Budai út, vagy Kocsi út volt. Újbánhida felé Cigánysornak, Mészáros útnak hívták. A Dózsa György út ekkor Vasút utca. A 18. század végi, katonai felmérés térképlapján jól látszik a keresztirányban Komáromnak ill. Esztergomnak forduló út. A Fürdő utca akkori nevét viseli ma is, állítólag a nádasok közötti tavakhoz itt jártak le fürödni az emberek.

30 A községi elöljáróság 1927-ben a Fő úton beton makadámút építését határozza el, „makadám alapkövezéssel, hengerelt beton makadám út kövezéssel, járdával, vízfoly óval, vasbeton vízáteresztők beépítésével"?

1 A többi út még földes. Mivel a későbbi községi jegyzőkönyvek nincsenek meg, nem tudunk biztosat a többi utca kikövezéséről. A jelenlegi Dózsa György úton minden bizonnyal korán megtörtént, hiszen 1937-ben már állt a laktanya, és a vasút is feltételezte a korszerűbb utakat. A katolikus templom előtti terület neve még az 1949-es térképlapon is Szent Imre tér. A tér szélesebb részén nyárfák álltak, a monda szerint Mátyás király vadászat közben megpihent alattuk.

32 A templom körüli részt Burgundiának is hívták. Jellegzetes településrész-név, sok magyar városban és faluban előfordul a 17-19. században. A közelben Kocson, Tatán is megtalálható. A szintén szlovákok által telepített Oroszlányban burga formában fordul elő. A 20. századra a legtöbb helyen visszaszorult a helyi használatból. Az elnevezés eredetéről nem sokat tudunk, de Bárth János szerint olyan város- és falurész nevek kapták az elnevezést a 18-19. században, amelyek a régi településmaghoz újabb településrészként csatlakoztak.

33 Az itteni Burgundiáról sincsenek adatok, régészeti szempontból csak jó adag szerencsével lenne vizsgálható a sűrűn beépített terület. Ha elfogadjuk azt az állítást, miszerint itt volt a középkori templom és a temető, úgy ez a terület a törökkor előtt feltehetően nem épült be. Tudjuk azt is, hogy a terület lakottságában sincs folytonosság. Az első katonai felmérés viszont már betelepültnek mutatja ezt a területet. Ha nem analógiás módon jött létre a névadás, aminek Kocs vagy Tata közelsége és a tele30 KM FN 184. 31 TVL Községi jegyzőkönyvek. ,2

KMFN 183. "BÁRTH 1996, 153-154. 185