Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Fényes Gabriella: Import kerámiák és helyi utánzataik Brigetioból (kivétel terra sigillaták)

A Brigetioból előkerült fekete firnises kerámiák Niederbieber 33a, b, c formájúak,

96 ezen belül a trieri feliratos poharak Künzl 1.2.1., 1.2.2., 1.3.1, 1.3.2., 1.3.3. formájú gömbös testű, magas, hengeres nyakú, profilált talpú poharak, vékony Rundstablippevel. A Künzl 1.2. formájú edények a tieri feliratos pohárkészítés 2. csoportjába tartoznak, a 1.3. formák a 2. és 3. csoportban is megjelentek.

97 Díszítés szerint a leletanyag két csoportra osztható: 1. vagy csak finoman bekarcolt rovátkolt sorokkal díszítettek, 2. vagy fehér barbotinos indák, hullámvonalak, szőlőfürtök, vonalkák, pöttyök és fehér festett feliratok is találhatók rajtuk. S. Künzl első és második csoportjának kerámiáin néha megfigyelhető, hogy a feliratos zónához egy finom segédvonalat előre bekarcoltak.

98 Ez az egyik Komárom/Szőny-Vásártéri ásatásról előkerült töredéken is jól látható.

99 A Brigetioból előkerült trieri feliratos edényeken megjelenő feliratok többnyire a kocsmai élettel kapcsolatosak. A tabernaba belépő VIVAT, VIVAS, VIVATIS köszöntéssel üdvözölhette az ivótársakat, AVEVITA a barátnő üdvözlése.

100 BIB[e]SAME az ivásra buzdító feliratok közé tartozhat, csakúgy mint a BIBITE.

m A bor minőségéről szólnak az olyan feliratok mint AVOCA.

m M. Bös a VIS, VIRES feliratokkal kapcsolatban a VINUM VIRES (a bor erőt ad) értelmezést ajánlja, az egyik brigetiói poháron megjelenő VISDO felirat (erőt adok?) is esetleg hasonlóan értelmezhető.

103 FVTVEME erotikus értelmű felszólítás.

104 A brigetiói leletanyagban ezenkívül TITTAME, DO ET DIS és VTMEAEIV felirat fordul elő.

105 A feliratok betűi egyenesek, finoman, de lendületesen felfestettek és szélesek. A betűk hosszanti hastaxhoz hosszú, finom vízszintes hastak csatlakoznak. A Brigetioból előkerült fekete firnises kerámiák közül a fehér barbotinos és festett feliratos poharak a trieri műhely termékei, azon belül is S. Künzl második csoportjába sorolhatók, tehát valamivel Kr. u. 260 előtt és 270 között készülhettek.

106 A csak rovátkolt szalagokkal díszített kerámiák szintén a trieri vagy talán rajnai műhelyből érkeztek Brigetióba, valamikor a Kr. u. 3. század folyamán, de ennél közelebbi időpontot és készítési helyet nem lehet megadni. A fekete firnises kerámiákat helyben vagy más pannóniai műhelyben utánozták is. A helyi készítésű termékek az import daraboktól lényegesen rosszabb minőségük révén jól megkülönböztethetők. Szürkére égetett anyagúak, matt vagy enyhén fényes szürke vagy fekete bevonatosak. Sima, vagy enyhén profilált talpúak, gömbös testúek, oldalukon %

OELMANN1914, 40. 97 KÜNZL 1997, 19-2., Typentaf. 1-2. 98 KÜNZL 1997, 93. 99 KSZV Itsz.: 995.F13.057.823-824. 100 KDM lesz.: K341/a, K795; Bécs, Kunsthistorisches Museum, Antikensammlung Inv. IV4292.; MNM lesz.: 62.36.94.; BÖS 1958, 23. 101 KSZV ideiglenes ltsz.: 2001.G14.084.7.; MNM Itsz.: 29/1927. 102 MNM ltsz.: 62.36.22.; KÜNZL 1997, 96. 103 KDM ltsz.: K 623/a; BÖS 1958, 21. 104 MNM ltsz.: 2.1950.104.; KÜNZL 1997, 97. 105 MNM ltsz.: 2.1950.359., 62.36.21; KDM ltsz.: K 935. 106 KÜNZL 1997, 56-58. 16