Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Fényes Gabriella: Import kerámiák és helyi utánzataik Brigetioból (kivétel terra sigillaták)

kerek benyomkodásokkal, magas hengeres nyakúak, peremük Rundstablippe vagy simán levágott (Katalógus c, XVI. -XVII. tábla). Mivel ezeknek a poharaknak készítési idejében a brigetiói Gerhát- és Kurucdombi fazekastelep működési idejére már nincs adatunk, ezek ottani hiánya nem a helyi gyártás ellen szól. Régészetileg bizonyítottan ilyen poharak legközelebb Aquincumban a Schütz-műhelyben készültek.

107 Visszatekintés és kitekintés: a brigetiói importált vékonyfalú edényekről levonható gazdaságtörténeti következtetések A cikkben vizsgált kerámiaanyag Brigetio Kr. u. 1. sz. vége - 3. sz. vége közötti kerámiaedény-importjáról szolgáltat információkat. A Brigetiobólelőkerült vékonyfalú csészék külső formai jegyeik alapján négy nagy csoportba oszthatók. Ezek közül néhány darab importnak tartható. 1. A Schindler-Kaudelka Fabrikat D kategóriájú csésze Sutriban vagy a Pó-vidéken készülhetett. A Fabrikat E-t képviselő darab és esetleg további töredékek kelet-Pó-vidéki vagy adriai (Ravenna(?), Aquileid) műhelyekből származhatnak. A többi szürke anyagú, szürke bevonatos csésze véleményem szerint közelebbi műhely(ek)ből kerülhetett Brigetioba. 2. A valódi tojáshéj áru készítésének központja Baeticóban volt. Természetesen külső formai jegyek alapján a brigetiói darabok nem köthetők biztosan a baeticai műhelyekhez, az is elképzelhető, hogy egy, számunkra nem ismert itáliai műhelyben készültek. 3. A Fabrikat H-ba sorolható kerámiák itáliai termékek, de műhelyük nem határozható meg. 4. Az előzőeknél vastagabb falú, porózus anyagú, igénytelenebb kivitelű csészék helyben is készülhettek. A vékonyfalú csészéken kívül Észak-Itáliából terra sigillatákat és mécseseket szállítottak Brigetioba. Ezeknek az árucikkeknek a közvetítésében Aquileia játszott szerepet. A mécsesek importját hamar felváltotta a helyi mécseskészítés. A terra sigillata szállításokban az észak-itáliai műhelyek szerepét a galliai manufaktúrák vették át, bár Traianus uralkodásáig mindkét területről párhuzamosan szállítottak. Vékonyfalú csészéket Emonában, talán Carnuntumban, Sirmiumban és Murse/Zóban is készítettek. A publikációk alapján a brigetiói leletek jelenlegi ismereteink szerint Emonóból, CarnuntumbóX és Mursellabó\ is származhatnak. A vékonyfalú, piszkosfehér vagy sárga anyagú, bevonat nélküli vagy vörös bevonatos csészék az ún. legiokerámiának jellegzetes edényei. A Jegiokerámiát" katonai fazekasműhelyekben állították elő. Brigetióban két katonai fazekasműhelyt, a Gerhát- és a Kurucdombi fazekastelepet tártak fel. Ezeket a legio 1Adiutrix üzemeltette. Ennek alapján elképzelhető, hogy ezek az egyszerűbb csészék helyben is készültek. A vékonyfalú csészék a Kr. u. 2. század közepéig voltak forgalomban, utána a pohárformák divatja váltotta fel használatukat. 107 BÓNIS 1993, Abb. 11.1., 11.2., 12.2-3. 11