Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Petényi Sándor–Sabján Tibor: Kályhás boronaház Baj, Öreg-kovács-hegyen

évben ismét fizettek a kályhásnak, mert berakott 6 csempét az urak szobájában („herren stube") és a nagy szobában i,grossestube") álló kályhába.

91 1449-ben vörös festéket vásároltak a „Herrn Stube"-ban álló kályhához,

92 egy 1473-ból származó bejegyzés szerint pedig a nőházból befolyt bér egy részét megkapta a „Hanns Vïscninger", amit odaadtak azoknak, akik a városháza két szobáját fűtötték."

93 Az 1520-as években azonban a városházának szinte valamennyi szobájában már kályha állt. 1526-ban pl. arról értesülhetünk, hogy még a városháza toronyőrének lakásába is kályhát rakattak a fazekasokkal,

94 ez a szoba egyébként praktikusan a városháza tornyában volt, az első emeleten található kápolna fölött,

95 a kőművesekkel pedig kőlábazatot készíttettek a toronyban álló kályhának,

96 és mint az már korábban olvasható volt, szintén kályhával fűtött az ugyancsak a városházán lakó hóhér is (v.o. 76 jegyzet). Ez az időszak, amely egyébként nagyjából a baji kályha készítésének idejével esik egybe, már a kályha általánosan elterjedt használatának az ideje Pozsonyban. Nemcsak az őrök között legelőkelőbbnek számító városházi toronyőrnek van ekkor már kályhája (neki még segédei is voltak), de a Szent Mihály kapuban és bástyában lakó kapuőröknek is kályhát rakattak, akárcsak az éjjel-nappali őröknek, akiknek szintén várostól kapott lakásuk volt (nekik egyébként még ablakot is üvegeztek 1526/27-ben).

97 Ugyancsak kályha állt ekkor az ún. „Zöldszoba" {Grünstubl) házban. Ebben az épületben, illetve ennek pincéiben tárolták a város saját termésű borának nagy részét és az itteni borkimérő helyiségében 91 „Item hab wir geben dem hafner von VI kachelin In ze setzen in dy herren Stuben vnd In dy grosse Stuben per IUI d. wien. facit XXI

d. wien." ORTVAY 1900, 183. Ez az ár pedig teljesen megegyezik azzal a csempénkénti árral, amelyet a nőház kályhájának javításakor fizettek (v.o. 88. jegyzet). 92 „... hab gebn umb Miny, und umb Ayr, zur den roten farib, zum Ofen Im Rotliaus, In der Herrn Stube 64 den." (RAKOVSZKY 1872.; SAB JAN 1998, 478-479.). Sajnos a 88., 90. jegyzetekben közölt adatok nem egyértelműek abban a tekintetben, hogy a kályhák javításakor a bejegyzett összegek csak a munkabérre, a csempékre, vagy mindkettőre vonatkoztathatók. így azt sem lehet tudni, hogy az azonos javítási összegek hasonló minőségű kályhákat jelöltek-e vagy sem. Azonban az, hogy a városháza kályháját piros festékkel festették át arra utal, hogy itt is egy egyszerűbb kályhával lehet számolni (még akkor is, ha az adott kategórián belül a tanácsházé esetleg valamivel díszesebb lehetett, bár mint az előzőekből kiderült ez sem biztos teljesen), hiszen a mázas csempékhez feltehetőleg nem lett volna szükség piros festékre (a tojás valószínűleg a festéshez kellett). Ha figyelembe vesszük azt, hogy a városházák általában a városok legszebben díszített, legreprezentatívabb épületei közé tartoztak és az egyik leggazdagabb királyi városunkban, Pozsonyban (amely ráadásul Bécshez is közel esik) ebben az időben kályhából még csak egy egyszerűbbel rendelkeztek, akkor azt kell mondanunk, hogy a 15. század első felében a királyi udvarra, a főurak szűk körére és a gazdagabb monostorokra voltjellemző a mázas csempékből rakott kályha, a gazdag polgári környezetre még nem. Legalábbis a fenti adat erre utal. Talán ide tartozik és a probléma gazdasági hátterére ad részben magyarázatot Léderer Emmának a pozsonyi polgárok vagyoni helyzetének kapcsán tett megállapítása, nevezetesen az, hogy a 15. század első évtizedeiben a közepes vagyonok száma elég nagy, de nincs éles ellentét gazdag és szegény között, bár egy nagypolgár és egy átlagpolgár vagyona összegszerűen elég távol áll egymástól (LÉDERER 1932, 156.). Ennek ellenére nincsenek hatalmas vagyonok és nincsenek családok, dinasztiák, melyek ezeket a vagyonokat konzerválták volna (LÉDERER 1932, 162.). 93 „Item so hab ich emphangen von derfrawen Maisterin vi wochen sold all wochen 1 den. facit x s. und die übrigen sold hat empliangen der Hanns vischinger und die gebn den diegeliayzt habn die zwai stubn aufm Rathaws. " (ORTVAY 1900, 126.). A kályhákhoz és a konyhához szükségelt fa felaprítása a hóhérnak és a két segédjének volt a feladata, ám fogadtak fel napszámosokat is, ha ők nem győzték (ORTVAY 1900, 183., 7-8 jegyzet). 94 DANNINGER 1907, 70. 95 DANNINGER 1907, 69. 96 DANNINGER 1907 70. 97 DANNINGER 1907, 114. 141