Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Fényes Gabriella: Import kerámiák és helyi utánzataik Brigetioból (kivétel terra sigillaták)

későbbi időkre emlékeztető formák,

67 a nyugatiaktól eltérő minták

68 helyi gyártásra engednek következtetni. Aquincumban a Schütz-műhely fazekastelepén az előkerült leletek alapján készítettek Drexel 3 csoportba tartozó poharakat, korsókat és tálakat gyöngyházfényű bevonattal és fogaskarcolással.

69 Savaridban, ahol a raetiai edénykereskedelemnek helyi lerakata is működött, helyi gyártásra utalnak a Romkert környékén, a fazekaskemencék közelében talált rontott darabok.

70 „Raetiai" edényeket gyártó műhelyek lokalizálhatok Vindobonában és talán Poetovióban,

7i sőt Szőnyi E. az edénytípus gyártását feltételezte Gorsiumban is.

72 A Brigetioból előkerült „geometrisch verzierte Glanztonware" kerámiák felsorolását és rajzát a cikk végén lévő katalógus tartalmazza (Katalógus b, IV. -VII. tábla). Ezek a kerámiák elsősorban „raetiai" hasas poharak, kettő „germán" pohárforma (Vindonissa 242)." Van egy hordóformájú pohár is.

74 Díszítése nincs, de ez a forma úgy a „raetiai" kerámiák között, mint az ún. fekete firnises kerámiában megjelenik.

75 A Brigetioban előkerült „raetiai" poharak díszítései között mind az öt alcsoport szerepel. A Komárom/Szőny-Vásártéri ásatásokról nagy számú „raetiai" árunak meghatározható töredék került elő, de formai besorolásuk a töredékek fragmentáltsága miatt nehéz. Ezért a Drexel csoportok megoszlásának meghatározására sem vállalkozom, mert egy rovátkolt díszítéses töredék mind az öt alcsoportba besorolható, de barbotinos patkók is önmagukban több alcsoportra utalhatnak, erőltetett meghatározások pedig félreértésekhez vezetnek. Mivel jelenleg olyan meghatározást, amellyel külső formai jegyek alapján az import termékek és a pannóniai készítésű darabok biztosan szétválaszthatok lennének, és az egyes műhelyek termékeinek meghatározásához támpontot nyújtanának, nem ismerünk, a brigetiói leletek műhelyhez kötését sem tartom megalapozottnak. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a schwabmüncheni - schwabeggi fazekasközpontból, amely fazekasközpont raetiai poharakat is nagy számban előállított, és Westerndorfból bizonyítottan érkeztek terra sigilláták Brigetioba. A schwabmüncheni - schwabeggi fazekasközpontnak másik fontos terméke, sőt exportcikke az ún. „raetiai" dörzstál volt, peremükön ún. „lángolt" festéssel. Ilyen lángolt festésű dörzstálak Komárom/Szőny területéről nagy számban kerülnek elő, ezért nem kizárt, hogy ezek egy része is esetleg importból származott. 67 Például a MNM füles korsója, a pécsi fazekak: SZŐNYI 1973, 88., Abb. 1., 7., 12. 68 Például a Carnuntumban a Mühlackern ásatásán előkerült hengeres csésze szőlőleveles díszítése és egy kihasasodó tálon lévő szőlőkacs, a szintén Carnuntumban előkerült, vízszintes hornyolatok között két sorban barbotinpöttyökkel díszített pohár: GASSNER 1990, 272., Taf. 5., 66., 67.; GASSNER-JILEK 1988, Taf. 4. 69. 69

PÓCZY1956, 115. 70 SZŐNYI 1973,94-95. 71 GABLER 1978, 124.; CURK-GULIC-TUSEK 1984, 61. 72 SZŐNYI 1973, 102. 73 MNM ltsz.: 2.1931.68.; KDM Itsz.: K609a; ETTLINGER-SIMONETT 1952, 53., Taf. 11/242. 74 MNM ltsz.: 2/1946,102. 75 Például: MÜLLER 1999, Taf. 85/110-112., Taf. 87/481.; KÜNZL 1997, Taf. 45/a-b. 13