Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
Petényi Sándor–Sabján Tibor: Kályhás boronaház Baj, Öreg-kovács-hegyen
ácsiak udvarházát voltak kénytelenek kihagyni, 21 mert az már korábban az egyébként jász etnikumú komáromi várnagy, 22 Újszászi Mihály 23 zálogába került. Mivel a templom mellett megtalált nemesi udvarház anyaga a 15. század második felével indul és sem ott, sem pedig a rotunda tágabb környezetében nincs korábbi réteg, ugyanakkor okleveles adat van arra, hogy 1489-től a Kovácsi-féle birtokoknak új tulajdonosa lett, ezért ezt a templom melletti, teljesen üres területre épített koraújkori udvarházat az új birtokos megjelenéséhez, Alsólindvai Bánffyhoz illetve annak familiárisához lehet kötni. A vidéket az Árpád-kortól a 15. század végéig bíró nemesi családnak is laknia kellett valahol, ezért a Kovácsik oklevélben említett és 1489-ben zálogban lévő 24 udvarházának, 25 a koraújkori udvarház építésekor már rég állnia kellett. Erről az épületről sajnos nem lehet még tudni semmit, feltehetőleg Kovácsi faluban vagy annak közelében található. 26 Jelen cikk témája azonban a koraújkori udvarház. Annak ellenére, hogy az új birtokos familiárisa (vagy officialisa) már 1489 körül odaköltözött, kőépülettel és udvarház alaphiszen mindössze egy kicsi faluval bírtak. (Agostyánban és Tolnán pedig csak 1455 körül jutottak részekhez, v.ö 15. jegyzet). Az, hogy a család tagjai rendszeresen állami szolgálatot voltak kénytelenek vállalni, hiszen jobbára annak kapcsán lehetett rájuk adatot találni, hogy királyi emberként az adminisztrációban vállaltak szerepet, arra utal, hogy a falujukból befolyó jövedelem nem eredményezett biztos megélhetést, és a család vagyoni helyzete labilis volt. A litteratus Demeter esetében is valószínűsíthető, hogy tanulása hátterében a hivatalvállalás lehetősége és az ebből fakadó pluszjövedelem szüksége állt. Bár a falu és az oklevélben említett curia feltárása nélkül nem lehet a Kovácsiak életmódjáról biztosat mondani, a kisnemesek sokezres, a lakosság 3-4%-át kitevő rétegére azonban általában az volt a jellemző, hogy paraszti színvonalon éltek. Arra kényszerültek, hogy tanuljanak és Kovácsi Demeterhez hasonlóan litteratus (deák)-pályát választva jegyzőként vagy ügyvédként keressék boldogulásukat. Rendszerint közülük került ki a megye tisztikara és a magánhadseregek zsoldosai, valamint a kisebb nagybirtokosok fegyveres cselédei között is sok kisnemes volt. KUBINYI 2001, 173. 21 „... dempta curia nobilitari propria ipsius Nicolai, ex quo eandem apudMichaelem de Wyzaz pignoris titulo haberi dixissent....." MOL DL 19607. Sajnosaim szó jelentése nem egyértelmű. Mivel nem minden nemesi lakóhely udvarház is egyben, a curia egyaránt jelölhet pusztán csak egy egyszerű nemesi lakhelyet és tényleges udvarházat is. így az oklevélben említett kifejezés nem jelenti automatikusan azt, hogy udvarháza volt a Kovácsiaknak. A valódi helyzetet csak egy ásatás tudja majd tisztázni. Az a tény viszont, hogy az épületet illetve épületeket(?) Újszászi zálogként elfogadta, arra utal, hogy egy olyan ingatlanról volt szó, amely komolyabb anyagi értékkel bírt. Annál is inkább, mert nem sokkal később, az 1517-ben megjelent Tripartitum c. munkájában Werbőczy a népes nemesi telket vagy udvart a negyedik helyre sorolta becsüjegyzékében a várak, monostorok és templomok után, mindössze 3 márka értékűnek jelölve meg „Item sessio, seu curia nobilitaris papulosa; ad M 3. ", míg a lakó nélkülit 1,5 márkára becsülte „Habitatore verő carens; ad Munam cum media. "Az előbbi érték annyi volt, mint egy elhagyott, alulról csapó vízimalomnak a helye „Locus molendini deserti, subtus currentis; adM.3", az utóbbié pedig annyi, mint amennyit a jegyzék szerint egy kanca csikójával ért „Cum poledro foemineo; ad M1 cum media. " WERBŐCZY 1897, 216-220. 22 „Nos Mathias ... quod nos attentis et consideratis fidelitati etfidelium servitiorum meritis fidelis noster Michaelis de Wysas castellani castri nostri Komaromensis(!) ... eundem Michaelem ipsiusque fratrem suum carnalem philisteos nostros ab ignobilitatis et rusticitatis statu, .... consortis nostre carissime eximentes duximus nobilitar ..."MOLDL66726. u Nemeslevelet 1482. június 19-én kapott. KEMPELEN 1931, 448. 24 Mivel Újszászi Mihály 1482-ben kapott nemességet, feltehetőleg ez után juthatott a záloghoz, bár erre semmilyen adat nincs. 25 A vérdíj fizetésével záruló történet szereplői közül Alsólindvai Bánffynak és Martonfalvi Laczának is az ország délnyugati részén voltak a birtokai, így feltehetőleg Kovácsi Miklós volt az, aki arra a vidékre keveredett - miután az ősi családi birtok központi épületét zálogba csapta - és akadt össze a meglehetősen öntörvényű életvitelt folytató Lacza família egyik sarjával, akivel együtt aztán gyilkosságot követett el. 26 Sajnos sem Kovácsi falunak, sem pedig e korábbi udvarháznak a helyét eddig még nem sikerült megtalálni. 132
