Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Boldizsár Péter: Az esztergomi vár kora Zsigmond-kori kályhacsempe leletei

ábrázoló kályhaszemnek hat töredéke halványvörös cserépen zöld mázzal, 2002.20.128.; 2003.6.32-33.; 2003.15.82-84. leltári számon fordul elő (VI. tábla 12.). Egy kör alakú, egyszerű keretben két szirom-soros hatszirmú rózsát ábrázoló kályhaszem két példányának töredékei szerepelnek az esztergomi leletek között. Az egyik szürkésvörös cserépen, barnás árnyalatú, sötétzöld mázzal készült darab hátfala 7 centiméter, töredékeinek leltári számai: 2003.7.72.; 2003.15.85.; a másik példány halványvörös cserépen, barna foltos zöld mázzal készült, hátfala 10 cm, töredékeinek leltári számai: 2003.6.34.; 2003.15.85.; 2003.15.88. (VII. tábla 13.). A két kályhaszem homloklapja teljesen egyező, azonos nyomódúccal készült, a lap átmérője 17 cm. Ebbe a típusba tartozó kályhaszemet a budai palota északi előudvarának leletanyagából egy, a 15. század első felére keltezett svájci párhuzamával együtt mutattam be.

9 Egy eddig ismeretlen típusú, téglalap alakú, dongáshátú, áttört mérművekkel díszített csempét kilenc töredéke alapján rekonstruáltam. A csempe alsó részét ikerablak, felső részét körbe szerkesztett páros halhólyagokból álló mérmű, a felső sarkokat háromkaréjos mérmű díszíti. Anyaga szürkés-vörös cserép, máza sötétzöld. A hátfal íve alapján kiszerkeszthető szélessége 25, feltételezett magassága 45 centiméter. A töredék leltári számai: 2002.15.93.; 2002.17.71.; 2002.20.115.; 2003.3.49-53.; 2003.4.115.; 2003.6.3. (VIII. tábla 14.). Egy eddig szintén ismeretlen típusú, áttört mérmű díszes oromcsempe töredékeiből sajnos csak a felső rész állítható össze. A csempe nyújtott háromszög alakú, az áttört előlapon felül orrtagok, lejjebb letört mérmű indítások és újabb orrtagok helyezkednek el. A csempe csúcsát sokszögű karimás nyúlvány díszíti, amelynek tetején egy furat van. Anyaga vörös cserép, amit foltos áttetsző zöld máz fed. Az összeállított felső rész töredékeinek leltári számai: 2000.21.209.; 2003.3.323. A csempe egy további 99.2.27. leltári számú töredéke alapján feltehető, hogy a csempe mérműveinek alsó részét ikerablak töltötte ki, ebben az esetben a csempe alsó része függőleges oldalfalakkal lehetett kiképezve (IX. tábla 15.). A díszesebb kivitelű kályhák mellett szemes kályhák létéről tanúskodnak a vörös és szürkésvörös cserépen zöld mázzal készült négyszögletes kályhaszemek töredékei. Egy kályhaszemet három 2003.4.139.; 2003.5.218. és 2003.8.91. leltári számú töredékei alapján rekonstruáltam 21x21 cm homloklappal, 18 centiméteres hátfallal (X. tábla 16.). Ezeket a kályhaszemeket a mázas kályhák alsó építményeinél használhatták, úgy, ahogy a 2. számú kályha esetében is ilyen megoldást lehetett rekonstruálni a technikai és méretbeli egyezések alapján.

10 A 2. számú kályha alsó részének négyszögletes kályhaszemből kialakított sarokelemét, ahol az áttört hátfal előtt a sarkot csak egy négyszögletes oszlop alkotja," szintén megtaláljuk szürkés vörös cserépből készült, zöld mázas változatban is (X. tábla 17.). A töredék leltározatlan. A hagyma alakú, mázas kályhaszemek sokféle változata fordul elő leleteink közt, sajnos erősen töredékes állapotban. 2000.21.105. leltári számon egy ép, mázatlan, hagyma alakú kályhaszem szerepel leleteink között (X. tábla 18.), amelynek anyaga megegyezik az 1. típus D változatú mázatlan sarokcsempe cserépanyagával. Mivel mázatlan mérmű elemek nincsenek a leletegyüttesben, lehetségesnek 9 BOLDIZSÁR 1988, 110., 36-37. ábra. 10 BOLDIZSÁR 2002, 169., 21. kép. " BOLDIZSÁR 2002, 168., 13. kép. 110