Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
Prohászka Péter: III. Gordianus és I. Philippus Arabs arcképével díszített ólombulla Brigetio-Szőnyből
összevetjük, akkor bizonyosságot nyerhetünk arra, hogy III. Gordianus mellett utódját I. Philippus Arabsot ábrázolták. 25 III. Gordianusnak a bullán látható ábrázolása a pelyhedző szakáll és bajusz miatt a késó'i, 242 után jelentkező típusba sorolható, és együttes megjelenése Philippus arcképével a történelmi szempontból is érdekes. A források alapján ugyanis sokan feltételezik, hogy a fiatal császár halálában Philippus komoly szerepet játszott. A szakirodalomban elsősorban a későbbi forrásokon alapuló elképzelés szerint III. Gordianust a keleti hadszíntéren fellázadt katonái gyilkolták meg, akik mögött a praetorianus praefectus Philippus állt. 27 Az utóbbi időben - elsősorban a Res gestae divi Sapons és a további források kritikai vizsgálatának köszönhetően 28 - egyre inkább teret nyernek azok az elképzelések, melyek szerint a hadjárat során a harcokban vagy pedig járvány következtében hunyt el a fiatal császár. 29 Philippus szerepe így kétséges, amit csak megerősítenek intézkedései is, mivel megakadályozta a képmások megsemmisítését és elérte a senatusnál Gordianus consecratióját. A merénylet lehetősége elsősorban abból a körülményből fakadt, hogy egyrészt a Keleten történt eseményekről sokszor nem álltak rendelkezésre megbízható források, másrészt pedig Philippus személyének és uralkodásának a megítélése mind a kortárs, mind pedig a későbbi forrásainkban 30 legfőképpen a História Augustában' 1 - igazságtalanul negatív volt. Amit csak fokozott, hogy a História Augustában található Gordianus életrajz a legmagasabb fokú és néha túlzó szimpátiával mutatja be a fiatal császár életét. Pedig Philippust a császár halálát követően maguk a katonák kiáltották ki és uralmát a senatus is elimerte. 32 Továbbá Zaithánál az Euphrates közelében síremléket emeltetett emlékére, sőt maga gondoskodott consecratiójáról. 33 A szőnyi bulla készítési idejének meghatározására a császárok portréi alapján tehetünk kísérletet. III. Gordianus ábrázolása a már említett jellemzők miatt a késői 242 után jelentkező portrétípusba sorolható. 54 Philippus ábrázolása portréinak 25 Philippus életrajzát Id. STEIN 1917. 26 JUCKER 1966, 346. 27 Ld. pl. STEIN 1917, 757. vö. MACDONALD 1981, 502-503. 2H PI. YORK1972 és MACDONALD 1981. 29 WALSER-PEKÁRY 1962, 20. és a különféle elképzelésekhez ld. LORIOT 1975a, 770-774. A SHS Gordiani trés XXX/2. utalás található arra a levélre, amelyben Philippus megválasztásáról ír és ahol Gordianus halálának okaként járványos betegséget említ. 3° Mint Zonaras XII, 18, 3. és Zosimos I, 18, 4-19, 2, ahol Philippus áll a katonaság lázadása mögött, vö. YORK 1972, 507. 31 YORK 1972, 321-322., A História Augusta szerzői ugyanis a rossz uralkodók közé sorolták be Philippust, aminek eredményeként éppen itt hangsúlyozzák SHA Gordiani trés XXIX-XXX., hogy részt vett a császár meggyilkolásában, mivel intrikák a katonák között a császár ellen. 32 Philippus uralmával és hatalomra kerülésének körülményeivel részletesen foglalkozik LORIOT 1975b, 789 skk. 33 SHA Gordiani trés XXXI/7.; STEIN 1917, 759-, aki szerint így akarta a gyanút magáról elterelni. BRACKER 1979, 244. • V 'JUCKER 1966, 168-169.; BRACKER 1979, 18-19. 241-tó'l egyre inkább férfiasodik ábrázolása, amit a 242-től megfigyelhető és fokozatosan (243-244) erősödő szakáll is jelez. Vö. EITTSCHEN 1969, 210211., pontos tipológiai besorolása a portréplasztikáinak azonban megbízhatóan nem történt meg. 76
