Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Prohászka Péter: III. Gordianus és I. Philippus Arabs arcképével díszített ólombulla Brigetio-Szőnyből

összevetésével nem nyújt támaszt a pontos besorolásra, mely a rövid, mindössze pár évig tartó uralkodásából is fakad.

35 Ezen időszak alatt nem történtek jelentős fiziognómiai változások, amelyek a portréplasztikában is jelentkeztek volna. A kronológiai besorolás szempontjából azonban sokkal nagyobb jelentőséggel bír, hogy a két császár együtt került ábrázolásra. Ez nem történhetett meg 243 márciusa/júniusa Philippus praefectus praetorióvá történt kinevezése és III. Gordianus 244 márciusában bekövetkezett halála között, mivel csak a császári család tagjai ill. a hatalomból részesülő caesar vagy augustus jelenhetett meg egyenrangú félként ábrázolva (ld. az intagliokat ill. az angliai South Shildsben előkerült Severusokat ábrázoló bullákat). A szőnyi bullán azonban III. Gordianus portréja már a jobb oldalra került, amely a hasonló ábrázolásokkal összevetve azt mutatja, hogy Philippus kiemelt szerepet kapott. Viszont a fiatal császár ábrázolásánál nem utal semmi a consecratióra. így a szőnyi bullát III. Gordianus halálát

36 és Philippus császárrá történő kikiáltását (244 március)

37 követően, de még a consecratióját (244 nyara) megelőzően készíthették el és jutott az Brigetioba. Fontos és napjainkig is csak részben megválaszolt kérdés a bullák funkciójának tisztázása. A könnyen formálható ólomból

38 mind a formai, mind pedig az ábrázolások tekintetében számos fajtát különíthetünk el. Vannak sima, díszítetlen darabok

39 és feliratos, valamint képi ábrázolásos példányok.

40 Nagyobb számban a Flaviusok uralkodásától jelentkeznek, azonban kiugróan sok tehető a 3. századra.'

1 Kétségtelenül a feliratosak egy része a kereskedelmi forgalomban játszott szerepet, mint árú- vagy vámbélyeg. Ezen funkcióra mutatnak azok a nagy leletek, amelyek vámhatárok és kereskedelmi gócpontok területén kerültek elő (ld. pl. a trieri és a lyoni).

42 Binsfeld éppen a trieri leletek egy városnévvel ellátott csoportjának vizsgálata során vetette fel, hogy a galatiai Taurnionból származó ruhákat és szöveteket, vagy a híres skarlátvörös festéket látták el bullákkal, elkerülve a kettős vámolást és ezért vámbélyegzőnek tekinti ezeket.

43 További lehetőségként merült fel, hogy árubiztosításra illetve származási jegyként alkalmazták őket, és így nem közvetlenül az árun, hanem annak csomagolásához illetve az árukat tartalmazó listához lehettek erősítve.

44 Sajátos csoportot képviselnek a császárportréval ellátott példányok, melyek egy részét a rajtuk található felíratok alapján mint pl. rationis

patrimonii, rationis casy> DAHMKN 1995, 206-207. 36 PKACHIN 1990, 29., 157 sk. 37 PEACHIN 1990, 30., 198 skk. 38 BOULAKIA 1972, 143-144. 39 VONS 1980, 44-53. 40 CÜPPERS 1974, 167-171. 41 DHMBSKI 1975, 52. 42 CÜPPERS 1974, 172. Lyonból a kikötőnél lévő vámállomás környékén több ezer darabot, míg Trierben éppen a híd környékén szintén nagy számú bullát találtak, amely a római vámhatárokkal magyarázható. Vö. a romániai leletekkel CULICA 1975, CULICA 1976, CULICA 1979, melyek egy részénél azonos funkció állapítható meg. 4

3 BINSFELD 1980, 13-16. ^ STILL 1993, 407.; DAHMEN 1995, 211. 77