Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kaposi Zoltán: Kossuth és a magyar gazdaság

ipar fejlődése, aminek bekövetkezéséhez magas importvámokkal meg kell óvni a konkurenciától azt. List elfogadta és szükségesnek tartotta az 1834-ben létrejött Zollvereint (Vámszövetséget), amely lassan-lassan a legfontosabb összefogó szervezetévé vált a több mint két tucat politikai és gazdasági egységből álló németségnek, s 1853-ra, amikor is az utolsó német államok is beléptek a szervezetbe, lényegében egységes belső gazdaságot hozott létre. Az viszont egyértelmű volt a Zollverein létrejöttével, hogy ezzel egész Közép-Európa legfontosabb és legerősebb gazdasági közössége alakul ki, amely komoly veszélyeket hordozhat a nála lényegesen gyengébb cseh és osztrák iparra. Különösen nagy hatása volt List azon nézetének, amely az egészséges gazdaság megteremtésének feltételrendszerére vonatkozott. Ide tartozott például a szilárd és szabad politikai mechanizmus kialakítása, a sajtószabadság és a jogbiztonság rendszerének megteremtése, a modern infrastruktúra és a jó oktatási szisztéma kiépítése. Mutatja nézeteinek gyors terjedését, hogy az első fordítása a műnek már egy év múlva Magyarországon is megjelent. Friedrich List nézetei gyorsan terjedtek Magyarországon is, elsődlegesen Kossuth Lajos elméleti és gyakorlati tevékenységére voltak nagy hatással. Kossuth felvidéki kisnemesi családból származott, családjának földje alig volt. Jogot tanult, majd pedig jószágigazgatói funkcióhoz jutott egy észak-magyarországi nagybirtokkal rendelkező gróf uradalmában, ám onnan - máig nem tisztázott, zavaros ügyeket hagyva maga után - távozott. A társadalmi és gazdasági kérdésekkel fokozatosan került kapcsolatba, így például meglehetősen nagy hatást gyakorolt rá az éhínség látványa a felvidéki területeken, s a kolera pusztítása az 1830-as évek elején. A jogászként végzett fiatalember az 1832-36-os országgyűlés ideje alatt kapcsolódott be a magyarországi politikába, amikor is felvilágosodott liberális szellemisége az alsóházra pezsdítőleg, a kormányra viszont kifejezetten idegesítően hatott. Börtönbüntetésre ítélték, de az ellenzék nyomására 1840-ben szabadult. Börtönévei alatt komoly közgazdasági ismeretekre tett szert, Sismondit olvasott és Bentham munkáit és elveit tanulmányozta, s nem utolsósorban Adam Smith nézetei is nagyban hatottak rá. Szabadulása után - a negyvenes években - vált igazából a magyarországi liberalizmus, s egyben a politikai ellenzék vezéralakjává. Kossuth - felismerve a kor fejlődési irányát, az iparosodást - úgy vélte, hogy az országnak önálló ipari fejlődést kell produkálnia. De azzal is tisztában volt, hogy a birodalmon belüli pozíció a magyar ipar gyors fejlődését nem teszi lehetővé, s az udvar által tervezett közbülső vámhatár potenciális eltörlése a magyar gazdaságot hosszú távon az agrárgazdálkodó szerepére kényszeríti. S bár Kossuth liberális volt, mégis ő képviselte legradikálisabban az önálló vámterület gondolatát. A vámrendszerrel kapcsolatos nézeteit először az általa szerkesztett Pesti Hírlapban tette közzé. Nem fordult szembe egyértelműen a liberális közgazdaságtan által vallott szabadkereskedelem elvével, ám azt teljes egészében elfogadni sem tudta. Egyik 1846-os beszédében azt mondta, hogy a „...műipartpedig szemközt a kifejlett külföldi műiparral védvámok segítsége nélkül teremteni szerfelett bajos ", ám nem volt hajlandó az egységes prohibitív mechanizmust sem felvállalni elkép318