Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kiss Vendel: Komárom háborús erőfeszítései 1848–1849-ben

munkák sürgőssége miatt szeptemberben a város összes lovas és ökrös fogattal bíró gazdáját mozgósítani kellett.

69 A város pénzügyi hozzájárulása a védelemhez Komárom a szabadságharc alatt többször került abba a helyzetbe, hogy a honvédelem költségeihez közpénztárainak és polgárainak személyes adományaival is hozzájárulhatott. 1849 elején Halasy kormánybiztos két alkalommal is nagyobb összegű kölcsönt vett fel a város pénztárából. Az első 10.000 forintos kölcsönt 1849. január 3-án kérte, a dunántúli népfelkelés költségeinek fedezetére. Két nappal később, január 5én arra utasította a város polgármesterét, hogy a várvédelem szükségleteire kölcsönképpen haladéktalanul fizessen be 65.000 forintot a sóhivatal pénztárába. A város pénztárában azonban - az egyéb kifizetésekre szükséges összegek levonása után - nem volt ennyi pénz. Komárom közgyűlése ezért, bár kötelességének ismerte el a veszélyeztetett „haza védelmének dicső munkájához tehetségéből kitelhetőleg mindent áldozni", csupán 55.000 forintot tudott átadni. A kormánybiztos a város érveit elfogadta, a város pénztárosa Diósy Ignác pedig átadta a megajánlott 55.000 forintot.

70 A Halasynak összesen átadott 65.000 forint visszafizetését az ostrom után, 1849. május 7-én Kossuthoz írott levelében kérte a város.

71 A kérésre Duschek Ferenc pénzügyminiszter válaszolt május 18-án ígérve a pénz visszafizetését.

72 Diósy Ignác és Oláh Gábor tanácsnokok június 1-én jelentették a tanácsnak, hogy a pénz visszafizetése megtörtént.

73 A második nagyobb összegű kölcsön folyósítására júliusban került sor a magyar fősereg Komáromban történő tartózkodásakor. Július 9-én Újházi kormánybiztos utasította a várost - tekintettel a fősereg szükségleteire - 60.000 forintot adjon át a tábor intendatúrájának.

74 A pénz fedezeteként azt a 300.000 forintos állami kölcsönt jelölte meg, melyet az előző évben az országgyűlés szavazott meg a szeptember 17-i tűzvészben leégett város megsegítésére. Július elején az osztrák seregek támadása miatt ismét nehézzé vált az erőd és a központi kormányszervek kapcsolattartása, ezért július 19-én Újházi újabb kéréssel fordult a városhoz: „ne hogy a vár szükségletei s a katonai dijak fedezése bizonytalanságnak legyen kitéve egy költsön eránti gondoskodás szüksége állott elő. "

75 A kormánybiztos ezúttal 200.000 forintot kért, fedezetként ismételten a már w ÁJLK Tan Jkv. 1849. szeptember 3. 1686. sz., szeptember 21. 1892. sz. 70 ÁJKL Közgy Jkv. 1849. január 3. 4. sz, január 5. 7. sz. 71 ÁJKL Közgy Jkv. 1849. május 7. 88. sz. 72 ÁJKL. Lev. 2/22., Tan Jkv 1849. május 29. 696. sz. 73 ÁJKL Lev. 310/11, Tan Jkv 1849. június 2. 742 sz. 74 ÁJKL Közgy Jkv 1849. július 10. 136. sz. 7=1 ÁJKL Közgy Jkv 1849. július 20. 140. sz. 308