Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kiss Vendel: Komárom háborús erőfeszítései 1848–1849-ben

említett állami kölcsönt jelölte meg. A város természetesen megajánlotta a kért összeget, mely felajánlásért Újházi július 20-án levélben mondott köszönetet.

76 Miután ekkora összeg nem volt a város pénztárában, a kifizetést a különféle közpénztárakból és a módosabb polgárok felajánlásaiból tervezte eló'teremteni a városi vezetés. A pénz összegyűjtése a hadsereg igényeihez mérten lassan történhetett, mert Újházi augusztus 3-i levelében szemrehányást tett a polgármesternek a befizetés elmaradása miatt, és sürgette a pénz gyors összegyűjtését és befizetését a vár pénztárába. A levél vételét követően a polgármester, augusztus 5-én reggel 9-kor, gyűlésre hívta magához azon polgárokat, akik eddig nem, vagy csak kisebb összeget kölcsönöztek. A gyűlésen állampolgári kötelességeikre hivatkozva nagyobb összeg befizetésére szólította fel őket. Aznap rendkívüli tanácsülést is tartott, ahol az egyetlen napirendi pont a kormánybiztos levele volt. A kölcsön sürgősségére való tekintettel a tanács úgy határozott, hogy az árvapénztárból és a letéti pénztárból 18.500 forintot azonnal átutalnak a vár pénztárába.

77 A következő napokban a város a közpénztárakban (letéti pénztár, egyházi és kórházi pénztárak) található összegeket, de még a nagyobb összegű hagyatékokat is igénybe véve, augusztus 10-re előteremtette a kívánt 200.000 forintot.

78 Amtman polgármester a tanács augusztus 13-i ülésén mutatta be a pénz átadását igazoló nyugtát.

79 Szeptember végén, mikor már előrehaladott tárgyalások folytak a vár átadására az osztrákokkal, a tanács összegezte a város által adott kölcsönöket. Diósy Ignác városi pénztárnok jelentése szerint a várkormány 274.009 forint 1 krajcárral tartozott a városnak. A tanács e tartozás kiegyenlítésére kérte Klapka tábornokot és Újházi kormánybiztost.

80 Újházi szeptember 28-i válaszában a tartozás kiegyenlítését egyszerű jóváírással gondolta megoldani. Amennyiben a városnak megfelel, akkor a kölcsön összegét leírhatja a 300.000 forintos állami kölcsönből, Újházi erről a 260.000 forintról szóló kötelezvények visszaadása után igazolást ad. A város közgyűlése azonban másnapi ülésén inkább a kötelezvények megtartása mellett döntött, igazolást kérve egyúttal a még nem igazolt 14.000 forintról is.

81 A nagyobb összegű kölcsönök mellett a város más módon is hozzájárult a honvédelmi kiadásokhoz. Komárom fizette ki a honvédség és az állam részére végzett munkák és szolgáltatások egy jelentős részét. A város pénztára fizette ki a beszállásolt katonák után a háztulajdonosoknak járó bért, az ún „krajcárpénzt", a katonai kenyéradagok sütésének munkadíját, a hídépítés munka és anyag költségeit, és a katonai szállítások jó részét is. Diósy Ignác júniusi jelentésében 120.000 76 ÁJKL Közgy Jkv. 1849. szeptember 15. 154. sz. 77 ÁJKL Tan Jkv. 1849. augusztus 5, 1422. sz. 78 ÁJKL Tan Jkv. 1849. augusztus 6. 1435. sz., augusztus 8. 1477, 1478. sz., Közgy Jkv. 1849. augusztus 10. 152. sz. Az adományozók jegyzéke 1849. augusztus 8. ÁJLK Lev. 305/8. 79 ÁJKL Tan Jkv 1849. augusztus 13, 1498. sz. 80 ÁJKL Tan Jkv 1849. szeptember 24. 1929. sz. 81 ÁJKL Közgy Jkv. 1849. szeptember 29. 168. 309