Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kiss Vendel: Komárom háborús erőfeszítései 1848–1849-ben

szükséges építőanyag szállítását ugyanis szintén a komáromiak végezték. 1848-49 teléről a konkrét fuvarigénylésekről nem maradtak a városi jegyzőkönyvekben bejegyzések, de az élelmiszerárak emelkedésével kapcsolatban január elején a tanácsülés szóvá tette azon erőszakoskodásokat, melyeket „a katonaság a kotsik és lovaknak lefoglalásában naponta tanusit. " A várparancsnokság január 8-i levelében elismeri, hogy a várost súlyosan terhelik a hadsereg fuvar igényei s a későbbiekre a város fuvarosainak „az állaáalmi szekerészetteT történő felváltását Ígéri.

61 Az ostrom után, a várkormány az osztrákok elhagyott állásaiban maradt nagymennyiségű lőszer behordásánál vette igénybe a komáromi fuvarosok szolgálatait.

62 1849 nyarán Komárom a főhadszíntér mögöttes hadműveleti területén helyezkedett el, és az itt tevékenykedő tábori seregek szállítási szükségleteinek teljesítése is a városra hárult. A vezetés először megpróbált az előfogat állítása alól felmentést szerezni, hivatkozva arra, hogy a város jelenleg önerőből nem képes a szükséges számú fogatokat kiállítani, így a teher teljes egészében csak a lóval rendelkező polgárokra hárulna.

63 A kérésre adott hivatalos válasznak semmi nyoma nem maradt, de több bejegyzés tanúskodik a hadsereg előfogat igényléséről, végül június hónap végén a fuvaros gazdák a nagyarányú fuvarterhek enyhítésére intézkedést kérnek a polgármestertől. Mivel felmentést továbbra sem kapott a város, ezért megpróbálta vállalkozók útján kiállíttatni a szükséges fogatokat.

65 Bár az állami fuvardíjon - kocsinként 2 forint - felül további 2 forint díjazást ígért a vállalkozóknak, jelentkező nem akadt. Ezért július 7-én a gazdászati bizottság a sikertelen pályázat után az előfogat állításra kötelezett gazdáknak javasolta kifizetni a kocsinkénti 2 forintot a város pénztárából, mintegy kárpótlásként.

66 Időközben a fuvarosok is megismételték panaszukat, melyet a július 10-i Közgyűlés is megtárgyalt. Az összeírt 190 fogatból ez időben legtöbben a monostori sáncmunkákon voltak foglalkoztatva, illetve a „különbféle táborok szükségére kirendeltetvén hosszabb ideig s az illendőségen túl tartóztatnak" s így a naponta igényelt nagyszámú előfogatot kiállítani nem tudják. A közgyűlés újra a fenti nehézségek figyelembe vételére kérte Újházit, s hivatkozva a hatósági sikertelen fogatállítási kísérletére „ezen felette nehéz teher alól a városi közönséget amennyiben lehetséges volna felmenteni szíveskedjék. " Újházi válaszában, „mivel az itteni táborozó sereg számára szükségelt számos előfogatokat csak szűk vidékről lehetne előállítani", az előfogat állítás alól mentességet nem adott, de megígérte, hogy amint lehetséges, igyekezni fog a terheket csökkenteni. Az állandó szállítási igények miatt a kormánybiztosnak nem nyílt alkalma ígéretének beváltására. Az erődítési 60 ÁJLK Tan Jl<v. 1849. január 12. 50. sz. 61 ÁJLK Tan Jkv. 1849. január 12. 46. sz. 62 Puky 2.d 121, 123, ÁJLK. Lev. 312/44. 63 ÁJLK Közgyjkv. 1849. június 9. 113. sz. 64 ÁJLK Tan Jkv 1849. június 27. 1071. sz. to ÁJLK Tan Jkv. 1849. július 6. 1173. sz. •66 ÁJLK Tan Jkv. 1849. július 9. 1199- sz. 67 ÁJLK Közgy Jkv 1849. július 10. 138. sz. 68 ÁJLK Közgyjkv. 1849. július 20. 139. sz. 307