Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
Kiss Vendel: Komárom háborús erőfeszítései 1848–1849-ben
a hadügyminisztérium levélben kereste meg a törvényhatóságokat, hogy szólítsák fel a lakosságot fegyvereik felajánlására az államnak. A központi felhívás mellett a szerveződő honvédzászlóaljak parancsnokai is kérték a szervezési területen működő hatóságok segítségét alakulataik felszereléséhez. A Győrben szerveződő 5. honvédzászlóalj - melynek egyik toborzó központja Komáromban működött -, 1848 júniusában sapkához való kék posztót, fehérruhákhoz való vásznat és tokmányhoz (tölténytáska) való bőrt kért Komáromtól. 17 1848 őszétől a magyar feldunai hadtest igényelte a város segítségét a meglehetősen hétköznapi, de mégis fontos fehérruha pótlásában. A város saját készletéből 100 pár fehérruhát ajánlott fel a seregnek és polgárait falragaszon szólította fel adakozásra. 18 1849 januárjában először a nemzetőrség használatában volt 200 állami puska átadására került sor a 40. honvéd zászlóaljnak, majd a hónap végén a várkormány már a lakosság tulajdonában lévő „szuronyok töltények és egyéb felszerelési eszközökkel ellátott fegyverek visszaállítás és nyugtatvány melletti" átadását kérte. A város közgyűlése a szokott módon, falragaszokon tette közzé a honvédség kérését, saját részéről pedig felajánlotta megvételre a város birtokában lévő, az egykori önkéntes nemzetőrség felszereléséhez tartozó felszerelési darabokat. 19 A város és a lakosság által beadott fegyverek mennyisége a nemzetőrségtől begyűjtött darabokkal együtt sem lehetett jelentős. Komárom már nemzetőreinek tisztességes felfegyverzését sem tudta megoldani 1848 nyarán. A hadügyminiszteri utasításra végzett felmérés sem talált jelentős fegyverkészleteket a városban, és az ekkor végzett fegyvergyűjtés is igen szerény eredménnyel zárult. 20 A csekély eredmények ellenére a várkormány a szabadságharc során többször is kísérletet tett a lakosság nem létező fegyvereinek begyűjtésére. 21 A későbbi fegyver adományra vonatkozó kérések közül az Attila huszárezred Komáromban szerveződő osztályának (két század) felfegyverzésével kapcsolatos szerény eredményről van dokumentum. 1849. március 6-án „Tudomására esvén a közgyűlésnek hogy a könnyűlovas osztálynak a felszereléséhez hiányoznak a szükséges fegyverek, a létező bajon menyire lehetséges segíteni hazafiúi kötelességének tartva" a városi hajdúk kardjait „a város közönsége által a harc vívására ajándékképen" átadták. 22 A gesztus nemes volt, de csak 16 kardot jelentett ez az adomány. 23 Az átadott eszközöknél nagyobb mértékű volt a város iparosainak hozzájárulása a helyőrség felszereléséhez. A katonai igények a helyi kézművesipar tevékeny17 ÁJLK a városi közgyűlés jegyzőkönyve (a továbbiakban Közgy. jkv.) 1848. július 17. 110. '» ÁJLK Közgy. Jkv. 1848. november 21. 377. sz. 19 A nemzetőrség fegyvereinek átadásához: ÁJLK Tan Jkv. 1849. január 14. 8. sz., Komárom város levelezése 1848-49. (a továbbiakban Lev.) 306/10, A várkormány kérésére és a város válaszára: ÁJLK Közgy Jkv. 1849. január 27. 12 sz. 20 ÁJLK Lev. 309/39. Molnár Lajos városkapitány jelentése a fegyverek felajánlásáról. Összesen 13 db puskát, 15 db pisztolyt, 42 db kardot és 1 db dzsidát adtak be. 21 ÁJLK Tan Jkv. 1849. január 12. 42. sz., február 9- 207. sz., március 19 447. sz., július 6. 1115. sz. 22 ÁJLK Közgy Jkv. 1849. március 6. 59. sz. 23 ÁJLK Közgy Jkv. 1849. május 7. 73 sz., Molnár Lajos városkapitány jelentése Lev. 312/42. 301