Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kiss Vendel: Komárom háborús erőfeszítései 1848–1849-ben

ledő honvédsereg kenyérellátásának biztosításához kérje a város asszonyainak segítségét, „mind azon lelkes nőket, kik megérkező seregünk számára sütendő kenyér szaporításába segéd kezeket nyújtani szíveskednek."

11 Guyon aznap egy másik levélben megismételte kérését s kérte Pukyt, utasítsa a városi hatóságot, hogy még aznap éjjel de legkésőbb másnap korán reggelig a várbeli raktárakból a liszt átvétele és kiosztása a kenyérsütést végzőknek megtörténjen.

12 A kormánybiztos megkeresésére a polgármester, Amtman Jenő intézkedett. Mivel a várost ekkor még bombázta az osztrák ostromsereg, a kenyérsütő nők féltek a tűz alatt tartott várba bemenni. A polgármester ezért azt javasolta, hogy a kenyérsütést a város által a Cigánymezőn - az ostromágyúk hatókörén kívül eső helyen - felállított kemencékben végezzék. A katonaság élelmezésével kapcsolatos igények 1849 nyarán jelentkeztek újra, a város ekkor a Vág mentén operáló fősereg ellátásához nyújtott segítséget. A város új kormánybiztosa, Újházi László június 17-én a II. hadtest számára igényelt 10.000 adag kenyér késedelmes szállítását tetti szóvá a városi tanácsnak és sürgős intézkedést követelt. 14 Július első napjaiban a Görgei Artúr vezetése alatt álló honvédseregek is a városban tartózkodtak (a helyőrséggel együtt közel 50.000 fő) és élelmezésükben ismét szerepet kapott a polgári lakosság. Július 6-án Újházi rendelete értelmében „tehetségük szerint kenyér részleteknek sütésére szorítani e város közönségének meghagyatik". A kapitányi hivatalnak sürgősen össze kellett írnia a városban található kemencéket, a liszt kiadás ügyében Újházival történő kapcsolattartásra választmány alakult a városi tanácsokból.

15 Július 9-i levelében pedig a városban található molnár mestereket szólította fel, hogy a tábori intenclatúra felhívása esetén azonnal jelentkezzenek a kiosztandó állami gabona átvételére, és megőrlésére. Felszerelés A december végén a várban állomásozó honvédalakulatok frissen felállított egységek voltak, melyeknek kiképzése és felszerelése még nem fejeződött be. A felszerelési hiányok pótlásához a várparancsnokság a polgári lakosság segítségét is igényelte. A segítségnek két módja volt. Az egyik a polgároknál lévő fegyver és ruházati anyag begyűjtése, hasonlóan az önkéntes nemzetőri alakulatok felszereléséhez, a másik mód a helyi iparosok munkájával pótolni a hiányokat. A fegyver és ruházati adományok igénybe vételének eszközével már 1848 nyarán az első honvéd zászlóaljak felszerelésénél élt a magyar vezetés. 1848 nyarán 1 ' MOL Puky Miklós Kormánybiztos iratai H. 109. (a továbbiakban Puky) 2.d 77. 12 Puky 2.d. 79. '3 Puky 109. 2.d. 81. 1/1 ÁJLK Tan jkv 1849. június 18. " ÁJLK Tan jkv. 1849. július 6. 1152 sz. 16 ÁJLK. Tan jkv 1849. július 9. 300