Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kiss Vendel: Komárom háborús erőfeszítései 1848–1849-ben

tér tevékenységek, mint a szállítás és a kereskedelem a város gazdasági életében korábban fontos szerepet játszottak. A hadsereg igényei több csatornán jutottak el a városi hatóságokhoz. Legtöbbször a megye, és a város kormánybiztosa közvetítette a katonai hatóságok elvárásait a város felé, de a várkormány és az erődítési igazgatóság - mely katonai szervek már a szabadságharc előtt is kapcsolatban álltak a várossal - gyakran közvetlenül fordultak kéréseikkel a polgármesterhez. Ritkábban, de a többi katonai hivatal (élelmezési és ruházati biztosság, újonc telep, tüzér parancsnokság, szekerészét), és az egyes honvéd alakulatok is megkeresték igényeikkel a város vezetését. A hadsereg igényei sokfélék voltak, a katonaság élelmezésétől, felszerelési hiányok pótlásáig, az erődítéseken végzett kétkezi munkától a sereg készpénz szükségletét biztosító kölcsönökig terjedtek. A kérések teljesítéséről nagyrészt a polgármester, Amtmann Jenő saját hatáskörében közvetlenül intézkedett. Munkáját a különböző városi szervek - elsősorban a kapitányi hivatal -, illetve a Közgyűlés és Tanács által egy-egy konkrét feladatra felállított ideiglenes bizottmányok segítették. A lakosságra háruló terhekről leginkább a városi jegyzőkönyvekben és irattárakban fennmaradt adatok tájékoztatnak. Pontosítja a képet a központi kormányszervek vonatkozó iratanyaga, de teljes képet adni, a lakossági terheket összegszemen kifejezni még e forráscsoport segítségével sem lehet. A helyi közigazgatás által koordinált és dokumentált háborús erőfeszítések mellett az egyes személyek külön hozzájárulásáról alig van adatunk. Jelen dolgozatunkban így inkább egy általános kép felvázolására, a háborús terhek sokféleségének bemutatására vállalkozhatunk csak. Élelmezés A polgári lakosság évszázados kötelezettsége volt a helyben tartózkodó katonaság élelmezése. A 19. században ugyan már léteztek a hadseregek ellátását biztosító raktárak, de háborús időkben a raktárbázisaiktól távol tevékenykedő seregtestek értelemszemen felélték a hadműveleti terület és közvetlen környékének élelmiszer készleteit. Komárom raktárait 1848 végén, a hadműveletek megindulása előtt a magyar kormány feltöltötte a szükséges mértékben, a vár több hónapos ostromra elegendő élelmiszerkészletekkel rendelkezett.

5 Mindezek ellenére a katonaság élelmezésének terhétől nem mentesült a város. 1848 október és november hónapjaiban a pozsonyi táborból visszatérő és rövidebb időt az erődben töltő önkéntes alakulatok, és a monostori sáncokon dolgozó napszámosok számára kellett a kenyéradagot biztosítani.

6 4 Komárom város iparára: FÉNYES 1848, 71-72.; EPERJESY 1988, 344-355. 5 HERMANN 1995, 67-69. 6 ÁJKL Közgy Jkv. 1848. október 5. 260. sz., november 28. 413. sz, december 5. 419- sz. 298