Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kiss Vendel: Komárom háborús erőfeszítései 1848–1849-ben

„a haza védelmének dicső munkájához tehetségéből kitelhetőleg mindent áldozni" Komárom háborús erőfeszítései 18481849-ben Kiss Vendel (Tatabányai Múzeum) Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom történetének kutatásában a politikai és katonai történet mellett kevés figyelem jut a hátország erőfeszítéseire, a polgári lakosság háborús terheire. A jelentős gyáripar hiánya és a katonai ellátó szolgálat nem kellő kiépítettsége (raktárak és készletek elégtelensége) miatt, magyar oldalon a városok és falvak polgárainak munkája és anyagi áldozatvállalása a háború viselésében nagy jelentőségű volt. Különösen igaz ez az állítás Komárom esetében, melynek helyzete a szabadságharc alatt az ország más településeitől némileg eltérő volt. Erődítményeinek fontossága miatt 1848 decembere - a császári támadás kezdete - óta, rövid megszakításokkal szinte a szabadságharc végéig hadműveleti övezetben volt, és kétszer volt ellenséges ostrom alatt.

1 Ezen időszakban az erődrendszerben a város lakosságával közel azonos - illetve 1849 júliusától azt meghaladó létszámú katonaság állomásozott.

2 Az erődrendszert a magyar kormánynak 1848 decemberére sikerült az alapvető élelmiszerekkel és hadianyagokkal kielégítően ellátnia, de a védvonalak készenléti állapota, a helyőrség kiképzettsége, és felszereltsége nem volt még kielégítő.

3 A hiányok pótlásához a katonai vezetés kénytelen volt - az ostromgyűrű miatt - a szokásosnál is jobban támaszkodni a polgári lakosságra. Komárom így egyszerre volt hadszíntér és a hadsereg ellátását is biztosító hátország. Hátországként kicsiben tükrözte az ország gazdasági képességeit. Gyáriparral nem rendelkezett, de fejlett kézműipara volt s a hadsereg felszerelésében fontos iparágaknak egy része (ruházati, és élelmiszeripar) valamint olyan fontos hát1 Komárom szabadságharc alatti helyzetéről: SZINNYEI 1887.; BÁRDOS I960, 7-57.; KECSKÉS 1984, 166-206.; SZÉNÁSSY 1989.; CSIKÁNY 1998, 99-108. A fent felsorolt munkák mellett, valamennyi, a szabadságharc történetével általános igénnyel foglalkozó feldolgozás több-kevesebb részletességgel ismerteti a Komárom környéki hadieseményeket. Mivel jelen munka célja nem a hadműveletek ismertetése, ezen művek felsorolásától már csak terjedelmi okokból is eltekintek. 2 A város lakosságának lélekszámát 1848 elején Fényes Elek statisztikus 20660 főben adta meg. FÉNYES 1848, 7. A város hivatalos levelezésében 1848-49-ben ennél kevesebb, 13500 lelket említ. Az eltérés magyarázata az lehet, hogy a statisztikai adatban szerepel a helyőrség is, mfg a város csak a polgári lakosság lélekszámát adta meg jelentéseiben. A honvédség létszáma 1848 decemberében: 12 000 fő (MOL. R 89.6 a komáromi vár iratai), 1849 júliusában: 17 000 fő. BÓNA 1987, 57-58. 3 HAJAGOS 1998, 129. 297