Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Fülöp Éva: Az egyházi birtok Magyarországon

Az egyházi bírtok Magyarországon Fülöp Éva (Kuny Domokos Múzeum, Tata) I. Jogviszonyok: az egyházi birtok a magyarországi birtoktípusok közt

1 Az egyházi birtok jogi helyzetét tekintve a kötött vagy korlátolt forgalmú birtokok közé tartozott. Nem személyhez, hanem javadalomhoz kötődött, így a javadalmasok nem rendelkeztek vele szabadon. Az egyház ingatlan vagyonán belül a legjelentősebb célvagyonként alapul szolgált - az elsődleges vallási célokon és az egyházszervezet fenntartásán túlmenően - az egyház vállalt feladatai megoldásához. A szociális és karitatív munka, a közoktatási és kulturális tevékenység csak a felvilágosodás korszakától vált állami feladattá is. Az ókorban és a középkorban az egyház tartott fenn kórházakat, szegényházakat (s itt most nem a hasonló, akár egyházi, akár világi uradalmi létesítményekre gondolunk), s e területeken majd. csak a fokozatosan kialakuló, megerősödő városok építettek ki hasonló szervezetet. A célvagyont sokirányú kötelezettség terhelte - e szemlélet erősödése különösen a 16. század derekától, a Trienti Zsinat időszakától figyelhető meg. Az ilyen jellegű birtokkal rendelkező egyházi javadalmasok (érsekségek, püspökségek, káptalanok, szerzetesközösségek) cél vagyonukkal az adott kor követelményeihez igazodva vállaltak részt a társadalmi feladatok megoldásában. Az egyházi nagyjavadalmasoktól (érsekségek, püspökségek, káptalanok, prépostságok) eltérően a birtokkal rendelkező szerzetesrendek egyházi közterheket (hozzájárulás a papság kongrua-járadékához, közös püspökkari költségek stb.) nem viseltek. Az egyes egyházi birtokok eltérő nagysága szoros összefüggést mutat az alapítás időszakával is. Az egyházszervezet kiépítésének és fenntartásának anyagi alapját Magyarországon a Szent István második törvénykönyve 18. c. alapján bevezetett tizedjövedel1 Jelen összefoglalónkat két munkánk, a Magyar Katolikus Lexikon számára készített „egyházi birtok' című szócikk (DIÓS 1993, 862-881.) és a magyar agrártörténelem ezer évét feldolgozó kötet számára írt, az egyházi birtokot a hűbéri korszakban bemutató tanulmány (FÜLÖP 1996, 23-29) alapján készítettük. Felhasználtuk mindazt a megismert szakirodalmat, amit részben ezeknek az összefoglalóknak, részben a magyarországi bencés kongregáció birtokai kapitalizmus korabeli birtokszervezetéről írott könyvünknek (FÜLÖP 1995) elkészítése során feldolgoztunk. E kötetünk megírásánál, az uradalomtörténeti munkák feldolgozásában, korszaktól függetlenül, a teljességre törekedtünk. A feltárt anyagból 1996-ban a volt szentmártoni bencés uradalom erdőgazdálkodása központjában, Ravazdon előadásunk hangzott el „Az egyházi birtok Magyarországon" címmel (megjelent: FÜLÖP 1997, 49-70.) Az egyházi birtok polgári kori fejlődésére vonatkozó anyagrészt „Az egyházi birtok 1848 után: tradíció és modernizáció" címmel, előadás keretében ismertettük a KLTE és a debreceni Akadémiai Bizottság által szervezett, „Ezer éve Európában. Millenniumi Európa Napok Debrecenben" című konferencián (megjelent: FÜLÖP 2002, 470-479) 263