Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Steiner Renáta: Az úrbérrendezés a tata-gesztesi Eszterházy-uradalomban a 18. sz. folyamán

„Nehogy azt gondolják, hogy ez a szabályozás a helységek kiváltságait vagy minden szerződóst és szabályosan készített urbáriumot teljesen eltörölt és érvénytelenített, kegyesen elhatároztuk, hogy ha egyes helységek és községek kiváltságokkal ellátottaknak tekintik magukat ós ezeknek eddig is használatában voltak, s ha egyes helységekben szabályosan és törvényesen készített urbáriumok volnának, vagy pedig a betelepítés alkalmával vagy szabadköltözésű emberekkel kötött szerződések állnának fenn, akkor az ilyen kiváltságokat, szerződéseket és urbáriumokat először a megyei törvényszéken az említett féléves időn belül referálják, és ha az jogerősnek és érvényesnek találja, azután Helytartótanácsunk útján legfőbb betekintésünkre alázatosan terjesszék fel ide..."

52 Balogh János királyi biztos már 1768. június 19-én Győrben kelt beadványában, valamint 1768. július 6-án Komáromban kelt beadványában jelezte a hét községgel kapcsolatos észrevételeit.

33 A Helytartótanács 1767. január 23-án - Fejér, Győr, Mosón és Veszprém megyével egy időben - felszólította Komárom megyét, hogy az úrbéri perek érdekében, azok elintézése céljából készítse el a megye helységeinek osztályba sorolását. Többszöri sürgetés után a vármegye kilenc hónap múlva megküldte a klasszifikáciőt. Az úrbérszabályozás irányítására 1768. elején a Helytartótanács Balogh János királyi biztost küldte ki a megyébe. Az úrbéri rendezés során Komárom megyében a szántóterületeket három osztályba sorolták, az I. osztályba 20, a II. osztályba 22, a III-ba 24 hold szántó esett, melyhez ezek sorrendjében 6, 8, 10 kaszás rét tartozott. Ily módon Komárom megyében 1 úrbéres telek a szántó és rét menynyiségét figyelembe véve 26-34 hold területet jelentett. Balogh János véleménye szerint e telki állomány alapján a jobbágyok képesek az összes rájuk háruló terhek viselésére, annál is inkább, mint hogy e vidéken a dunai szállítás lehetősége és a nagy forgalmú piacok következtében valamennyi terményüket könnyen értékesíthetik. Az úrbéri rendezés során Balogh János királyi biztos javaslatára az illetékesek külön foglalkoztak a tatai Eszterházy uradalom említett hét községének, valamint az esztergomi érsekség itteni helységeinek szabályozása val.

3/í Az előbbi helységeknek betelepítésük alkalmával örökérvényűként kötött szerződéseik - Balogh János véleménye szerint - előnyösebb helyzetet biztosítottak, mint amilyet az úrbérrendezés nyújtana. Az előnyök között Balogh János megemlíti azt, hogy e községek terményjáradékaikat nem termésarány szerint, hanem szerződésben előre megállapított mértékben teljesítik, s mindezt „tiszta szemben" ami nemcsak hosszútávú biztosítást, hanem a kötelező beszállítás fuvarjában illetőleg a megmaradó szalma mennyiségében is előnyt jelent számukra. E szerződésben meghatározott terményjáradéknál figyelembe vették az említett termőhelyi adottságokat is, így pl. Tolnán egy L telkes /régi avagy uradalmi telek (antiqua sessio, sessio dominalis) jobbágy éves terményjáradéka 4 6/l6-od pozsonyi mérő rozs, 2 8/l6-od p.m. árpa és 5 p.m. zab volt, míg ez például 16 a lénye3

2 Mária Terézia Urbáriuma 1767. In: A magyar állam- és jogtörténet forrásai. 33 KDM HT 89.64.1. •

v

> FELHŐ 1970, 134-135. 256