Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
Steiner Renáta: Az úrbérrendezés a tata-gesztesi Eszterházy-uradalomban a 18. sz. folyamán
A szerződések olyan időszakban köttettek meg, amikor az uradalom és a telepesek érdekei több területen találkoztak. Az uradalomnak sikerült a részletesen megfogalmazott szerződésekben valamennyi elvárható szolgáltatást pontosan szabályozni, ugyanakkor a német községek is elértek bizonyos, származási területükön már régóta megszokott forma szerinti kedvezményeket, melyek az őshonos jobbágyokétól eltérő szolgáltatási struktürát biztosítottak számukra. Viszonylag magas pénzjáradékot fizettek az L telkesek: 10 forint 50 dénárt (ebből 7 forint volt a cenzus és 3,50 forint a robotváltság), ily módon munkajáradékot nem szolgáltattak, illetve, ha az uradalom azt megkívánta tőlük, akkor megszabott napszámbért kaptak. Terményjáradékot nem termésarány szerint, hanem megszabott mennyiségben szolgáltattak, s e mennyiséget az átlagtermést figyelembe véve számukra viszonylag kedvezően állapították meg. Házaikat és telkeiket szabadon adhatták-vehették az ün. „garaspénz" {Erbführgeld), azaz a bevett összeg minden forintja után a földesúrnak járó 1 garas (5 dénár) megfizetése mellett, azonkívül rendelkeztek a szabad költözés jogával is. 12 A németek telepítésével párhuzamosan az uradalom vezetése elhatározta, hogy a többi községet is szerződésben rögzített szolgáltatásokra szorítja, ha a németekétől némileg el is térő struktúrában, de az összes szolgáltatás becsértékét azokét elérő szinten. A német telepítés sikerétől felbátorodva fejti ki véleményét Balogh Ferenc az akkor még magyarok által lakott Bajról 1745. február 23-án kelt levelében: „Bajon történetből eset vala a Szemem, kinek ... csak a Szőlőhegyek jövedelméből is ki vásárolván portiobéli egész Qvantumokat, és egyébképpen szántófőlgy ők, réttyek, mezejek, és veteményes kertyek in optima qvalitata elegendő, sőt distractiohoz is alkalmatosságok lévén, mégis holt szegények melly mellet mindazonáltal jó korhelek." 15 Az új rend bevezetésével szembeszálló lakosság sorsa még abban az évben beteljesedett: „Anno 1745 esztendőben hajtották ki az Baji Levitát az Kössigivel edgyütt' - olvasható a tatai plébánia anyakönyvében. {A A magyarok helyébe érkező mosoni németekkel az uradalom már ugyanabban az évben szerződést is kötött. Az így statuált példa segítségével szorította szerződésre Balogh Ferenc a többi községeket is. Szőlősről például így ír: „Még harmadnapja azonban a Baiaknak Ideája szerint, Szőlősieknek is Contractust föl tévén, hogy tudniaillik ezeket is a szerint reguláihassam, tegnap avval a Fiscalist ki küldöttem, hogy az nékiek meg magyarázatván, feleleteket vegye, teczike arra nékiek állani, vagy sem? És ha nem, tehát ne bánnyák, ha onnand őket el parancsolván, más jobbágyokkal Helységeket meg szálléttom, a kik tudnia illik mind az Urasságnak, mind pedig a N. Vármegyének, conseqventer a Publicumnak hasznosabbak lesznek Ellenkező akaratot bennek nem talált, hihető, oly félelembül is, hogy mind a két Dominiumban közönségessen tudva vagyon, hogy naponként 12 FATUSKA 1976, 153-1S5. 11 MOL TEL P. 211. Birtokgazciálkockíssal kapcsolatos iratok. 1/1 FATUSKA 1974, 54. 250