Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

A. Pál Gabriella: Tatabánya–Bánhida népi építészete I. – A bánhidai lakóház

Amennyiben testvérek osztoztak egy házon, a tisztaszobának lakószoba funkciója volt. Az említett bútordarabok mellett tolóágyra, szobai ruhásládára emlékeznek adatközlőim. Olyan ágymegoldás is létezett, ahol az ágyat nappalra ülőpaddá alakították át. Volt, aki már ott étkezett a szobában felállított asztalnál. Ülőhelyként a pad funkcionált. A konyha berendezése is változhatott a családok létszámának függvényében. Hagyományosan tálasból, polcokból állt. Ezt korszakunkra javarészt kiszorította az asztalos által gyártott kredenc. A bejárat mellett volt a vizespad, valamint a fogas. Terítő a viaszosvászon volt, ez alól csak az ünnepi alkalmak voltak kivételek. Ahol két asszony használta a házat, ott a konyhában két kredenc állt. Fűtés, világítás A fűtőberendezések változása már a századforduló körül biztosan lezajlódhatott, csak a 19- századi építésű házaknál lehet még felfedezni a befalazott szabad kémény nyomát. Az egyetlen alkalommal említett vízmelegítő is a korábbi, de befalazott szabadkémény meglétét valószínűsíti. Adatközlőim már mindenütt zárt rendszerű tüzelőkre emlékeznek, valamint téglából falazott kéményekre. A kémények sok esetben bádogfedést kaptak. A helyiségeknek külön fűtése, tehát kéménynyílása van. Egyetlen esetben találtam egykéményes házat, de ez sajnos lakatlan, pusztul, tulajdonosát megtalálnom, tehát bejutnom nem sikerült. A konyhában padkás kemence volt, ezen aszalták a gyümölcsöket. Rendszerint köcsögöket tettek rá. Mellette épített kályhán, vagy vásárolt sparhelden főztek. A szobák fűtésére dobkályhát, vagy folytonégő kályhát használtak. Ezeket a boltban vették. A tisztaszobát, ha annak használták, nem fűtötték, gyakran kályha sem állt benne. Fűtőanyagként a fát hamar felváltotta a szén a falu speciális helyzetéből adódóan. A szobákban keveset világítottak, inkább a kályha fényét használták. Bár a falu házaiba is hamar bevezették a villanyvilágítást, ez sok családnak drága volt, így a petróleumlámpa is használatban maradt, de a harmincas évektől visszaszorulóban. Spájz A konyha mögött, a szomszéd telekre apró ablakkal, szellőzőlyukkal nyitott spájz az élelmiszer tárolásának helyisége volt. Megjelenése minden bizonnyal a kemence megszűnésével hozható összefüggésbe. Berendezése polcokból, akasztókampókból állt. Esetleg itt tartották a ritkán használt nagy edényeket. 230