Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

László János: Tatabánya az avar korban

Tarjáni út (52. lelőhely) A lelőhely a város délkeleti részén található, a Tarján-patak és a Galla-patak összefolyásánál található háromszög alakú területen (6. kép). A nagyjából sík terep alkalmas volt a megtelepedésre, a víz közelsége is jó telepítő tényezőnek bizonyult. Felszíni leleteket az l-es főút, a Tarján-patak és a kőbánya irányába eső domboldal közti területen gyűjtöttünk az 1997-es terepbejárás során, a terep műveletlenségéből adódóan alacsony sűrűségben. A lelőhely tengerszint feletti magassága I67 méter, a patak szintjéhez viszonyított magassága 3 méter, a magasabban fekvő részek 180 méter magasságig érnek fel. Talaja feketeföld, helyenként az altalaj mészkősziklái a humuszréteg lekopása miatt előbukkannak. A terepbejáráson csupán néhány, bronzkorinak tűnő edénytöredéket gyűjtöttünk. 2001 végéig mintegy 2600 m

2 felületet tártunk fel, s ezek között több korszak település-objektumát találtuk. A halomsíros, majd az urnamezős kultúra településének területét a kora vaskorban (HA C-D) is lakták, a kelták itteni megtelepedésére is van bizonyítékunk. További objektumok (félig földbe mélyített házak, külső kemencék) a 11-13. századra keltezhetők.

17 Az avar kort eddig egy objektum és néhány humuszból származó oldaltöredék képviseli.

18 15. objektum Az ásatási felület északi szélén került elő az objektum (7. kép). Lekerekített sarkú négyszög alakú, földbe mélyített építmény, amelynek oldalhosszúsága 370x280 cm volt (8. kép). A sziklás, agyagos homokba mélyítették, betöltése zsíros feketeföld volt, mélysége 65 és 75 cm között változott. Földbe mélyülő oldalfala függőleges, északi oldalánál azonban a talaj bemosódását figyeltük meg. Az objektumban levő nagyobb kövek valószínűleg a betöltődéskor kerültek bele, hiszen tőle délre több, nagyobb darabot is találtunk, részben a humuszban, részben az altalajban. Az északnyugati sarkában levő szabályos kör alakú, erősen köves kitöltésű bemélyedés újkori.

19 Alja egyenletes, tapasztásnak nem találtuk nyomát. Esetleges tetőszerkezetet tartó cölöpök maradványait sem találtuk (9-10. kép). Az objektumból néhány állatcsont és egy erősen korrodált vas lemezke került elő, betöltésének alsó részéből több edénytöredéket bontottunk ki. A lelctanyag-A. Vörösesbarna színű, apró kövekkel és homokkal soványított, kézzel formált széles szájú fazék peremtöredéke. Peremrésze kihajló, ujjbenyomkodásokkal tagolt, alacsony nyakú, teste gömbölyödő' (I. tábla 1). Ltsz: 2002.1.2.1. 2. Apró köves soványftású, szürkésbarna színű, kézzel formált fazék töredékei. Pereme enyhén kihajló, ujjbenyomkodással tagolt, válla kissé csapott (1. tábla 2) Ltsz: 2002.1.1.1-3. 3- Barnásszürke színű, homokkal és apró kövekkel soványított, szűk szájú, magas, vékony testű fazék töredékei. Pereme kihajló, ferde bevagdosásokkal díszített, rövid nyakú, csapott vállú, hasvonala enyhén ívelt (I. tábla 4; II. tábla 7). Ltsz: 2002.1.3.1-2. 4. Szürkésfehér színű, kézzel formált, széles szájú fazék perem- és válltöredéke. Pereme enyhén kihajló, kissé gömbölyödő hasú (I. 1(1 TBM RÉG. AD.: 13-1996. 17 LÁSZLÓ 2001. 18 TBM RÉG. AD.: 23-2000. 19 Bizonyíték erre a benne talált Pressburg feliratú papírdarab, ennek megtalálása után a beásás tényleges mélységét már nem kutattuk. 146