Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

László János: Tatabánya az avar korban

Lelahelykataszter Dózsakert (12. lelőhely) A lelőhely Dózsakert városrész délnyugati részén található. Az Által-ér menti kiemelkedés, ahonnan a régészeti jelenségek előkerültek, tengerszint feletti 140-145 méter magasságban található, nyugati oldalát egy kisebb, napjainkban csak csapadékos időjárás esetén létező vízfolyás medre zárja, ennek szintjéhez viszonyított relatív magassága 5 méter (2. kép). A lelőhely egykori teljes kiterjedését már nem lehet meghatározni, mivel minden oldalról beépített terület veszi körbe, nyugati szélét pedig talajkitermeléssel tették tönkre. A régészeti kutatások nagy területre terjedtek ki, a Dózsa György üti házsor kertjeinek végétől északra, az egykori bánhidai temetőtől nyugatra, a Réti út családi házas övezetének területén. A felszínt mindenütt kissé homokos feketeföld borítja. Az itt folytatott több évig tartó ásatás több korszak leletanyagát napvilágra hozta, így a késői avar kor településének maradványait is. Egy kis méretű, félig földbe mélyített ház (III/1977) mellett egy ovális alakú sekély gödör és néhány árok került elő (RégFüz Ser.I. No. 31- (1977) 27), amelyek a 8-9. századra keltezhetők.

2 A kerámia egy része kézzel formált, olykor ujjbenyomkodással tagolt peremű, míg az anyag jelentős részét teszik ki a kézikorongon készült díszített fazekak, csuprok.

3 Sütőharangot is találtak, valamint perembelsőn díszített edénytöredékeket, ' amelyek minden bizonnyal késői avar koriak. Az 1990-es évek ásatásain további leletanyag nélküli árkokat találtak, így ezekről teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani, hogy az avar korhoz kapcsolhatók-e (RégFüz Ser. I. No. 49. (1995) 81-82).

5 Keselő-dűlö (20. lelőhely) A Budapest-Győr vasútvonal és az Ml-es autópálya közötti területen levő Keselő-dűlő déli részén található a lelőhely, amely nagy kiterjedésénél fogva a Szolgabíró-dűlő déli részére is kiterjed. A területet három oldalról dombok veszik körül, negyedik (délnyugati) oldalán a régi vasútvonal töltése található, a völgy al2 Úgy tűnik számunkra, hogy az i/1980 gödör leletanyaga alapján későiibi, így nem soroltuk ehhez a korszakhoz. 3 A 45., 52. és 62. lelőliely hasonló korú anyagában a kézikorongon készült edények a leletanyag elenyésző hányadát alkotják. 4 VÉKONY 1988, 284-285. s Az 1976., 1977. és 1980. év ásatási leletanyaga a tatai Kuny Domokos Múzeumba került, ltsz: 82.7.182.37.14., 82.38.1- 82.39.6., 82.40.1-34., 83.1.1-83.13.5. MNM Rég. Ad.: IX.95/1978, XXI.224/1977. KDM Rég. Ad.: 160-79, 166-81. Az 1993-1999 közötti ásatások anyaga a Tatabányai Múzeumban található leltározatlanul. MNM Rég. Ad.: 47.IV/1994, V/69/1995, XXXIV/213/1996, XVI/170/1997, LXIII/318/1998. 143