Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kisné Cseh Julianna–Prohászka Péter: „Cikádafibulák” a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményéből

az alatta lévő gyűrű és az egyenes, szélein rovátkolással díszített szárnyak a Fejéimegyei fibula felé mutatnak (9. kép). Unikális díszítésként helyeztek el egy kis méretű légyformát egy angsti fibula tűbiztosftójául (13 kép).

48 Ehhez hasonló alakok láthatóak a samersdorfi arany karperec zárószerkezetének két oldaldíszítményeként.

49 De került elő a szlovéniai Drnovoban mint szíjveret (2,4

e

; cm), valamint egy emonai kés tokjának oldalát bronz cikáda díszíti (2,9 cm), mindkettő a leletkörülmények alapján egyaránt a 2-3. századra tehető.

150 Velük ellentétben a 4. századra datálható az a két intercisai ezüst hajtű, melyek tetejére légyformákat helyeztek (14 kép).51 A Pannoniával határos barbarikumból is ismert néhány cikádafibula. A szarmata területen Öcsödön került elő egy 3- századra datált darab (15. kép),52 amely Vada y A. szerint a leányvárig és Tiszaföldvár-téglagyári fibulákkal ill. a révkomáromi gombokkal állna rokonságban. Véleménye szerint ezek a fibulák római műhelyekben készültek.

5

' Ezek nem csupán Pannoniában, de a római Daciában is működhettek, amit az innen közölt díszek, valamint fibulák mutatnak.''

5 A szarmatáknál sem volt ismeretlen díszítési forma, amit a szentesi diadémot díszítő 8 db „tettix" alakú aranylemez, illetve az Átányből egy gyerekcsontváz mellől előkerült aranyfóliás ruhadíszek mutatnak,''

6 amelyek azonban a szentesivel együtt csupán nagyon elvonatkoztatva emlékeztetnek a cikádákra és a datálásuk alapján sokkal inkább a népvándorláskor kezdetére tehetőek. A hun- és népvándorláskori típusok A hun mozgalommal keletről nyugtra terjedve jelentek meg a rovarformájtí fibulák és díszítések új fajtái, a viseleti szokások szempontjából, mint arra már utaltunk, kizárólagosan női és gyermek sírok jellemző mellékleteiként, hol párosan, hol pedig csak egyesével.

57 Bóna I. véleménye szerint egyszerre tölthettek be bajelhárító és rangjelző szerepet, azonban nem a germán, hanem a Fekete-tenger környéki görög-szarmata-alán női viseletből alakultak ki.

58 to RIHA 1979, 18., Abb. 3. « B. BÓNIS 1975, 2.48. MNM 24/1877. ™ KN1F1C 1993, 530-531., 539. 51 VINSKI 1957, 143/50-51. Egy sírleletből, amely a bécsi Kunsthistorisches Museumba került. ^ VADAY 1990, 96., Tuf. 76/8. 53 A leányvári darabot mind a leletkörülmények, mind pedig a formai besorolás alapján inkább az 5. század első felére helyezhetjük. Ld. a későbbiekben a népvándorláskori fibuláknál. 54 VADAY 1990, 96. ^ Lásd pl. Porolissum: GUDEA 1989, 652. és 1069. Plansa: CCX/32. egy 2,8 cm hosszú cikádában végződő veret és egy CCX/33. 2,5 cm valamint egy CCX/34. 4,7 cm hosszú fibula. % VINSKI 1957, 143/53., 153.; ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 1997, 162. " RÓNA 1993c, 24. 58 FETTICH 1953, 49.; BÓNA 1979, 317.; KOVÁCS 2000, 127. Maga a divat nagy valószínűséggel a Fekete-tenger vidékéről indult ki, azonban a viselőik etnikumáról csupán a cikádafibulák alapján nem mondhatunk biztos véleményt, mivel ezek éppenúgy az „internacionalista" ékszerek közé tartoztak mint számos más ékszerfajta. 119