Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Prohászka Péter: Egy gladiátorokat ábrázoló feliratos római fibula Pannoniából

A gladiátorokat ábrázoló képmező alatt a már említett hasáb alakú felület van. Ezen a 0,6 x 3,0 cm nagyságú felületen az álló secutor alatt egy háromágú szigony ábrázolása található, amely a retiarius kezében lévő fegyvernyélnek a másik fele. A szigony fejétől a hasáb alakú felület alsó felén egy bekarcolt felirat fut végig Az első három betű szorosan áll egymás mellett, majd az őket követő öt egyre jobban szétnyílik, így feltételezhetjük, hogy nem egy rövidített szóalakról ill. alakokról van szó, hanem egy teljes szóról. A betűk nagysága 0,3 cm és egyedül az A-betűket jelölték kurzívan, míg a többi esetében a kapitális latin forma jellemző. A feliraton található latin betűkből az ATI AEONS szó olvasható ki. A Nyergesújfalu határán talált gladiátorábrázolásos fibulához hasonlók korábban már kerültek magyarországi és külföldi gyűjteményekbe, azonban részben még közöletlenek voltak. A budapesti Szépművészeti Múzeum régészeti gyűjteménye 1996ban magánszemélytől vásárolt meg egy hasonló darabot (5. kép).

30 Az ismeretlen lelohelyű, azonban feltehetőleg Magyarország területén talált példány magassága 2,97 cm, szélessége 3,1 cm. A tárgy szintén öntéssel, azonban rossz ezüstből készült. A két fibula képkompozíciójának kialakítása részben megegyezik, azonban hiányzik a hasáb alakú felület. így az alakok a retiarius bal kezében a végénél fogott szigonyon állnak ill. ülnek. A szigony végén kísérletet tettek a háromágú szúró rész rovátkolással történő jelölésére is. További eltérés a gladiátorok fegyverzetének és páncélzatának kidolgozottságában, illetve a retiarius testtartásának megformálásában jelentkezik. Míg a retiariusnál csak a galerust emelték ki, addig a secutornál a térdet és a pajzskeretet jelölték bekarcolva. A kezében található gladius enyhén ívelt pengéjű. A feltartott mutatóujj helyett itt a kar ökölben záródik. A nyergesújfalui darabtól eltérően azonban ezen a fibulán a retiarius arcának vonásai megfigyelhetők. A másik darab félig oldalra forduló alakjával szemben törzse és lába oldalnézetben, teste pedig üllő helyzetben van. A fibula tűszerkezete itt is zsaníros, azonban részei a két alak hátán - vízszintesen (5. kép) - kerültek elhelyezésre. A tű és a kampós akasztórész a használat során meghajlott, és a zsanírnál javítás nyomai láthatók. Az eltérések miatt a Szépművészeti Múzeumban őrzött darab a gladiátorábrázolásos fibuláknak egy másik típusát jelenti. Ennek a típusnak újabb példánya (6. kép) a 2000 májusában Rosenheimben megnyílt Die Römer zwischen Alpen und Nordmeer című kiállításon tűnt fel.

31 A „rosenheimi" ónozott bronzfibula magassága a katalógus szerint 4,2 cm, hossza 3,4 cm.

32 A magángyűjteményből a kiállításra került tárgy lelőhelye ismeretlen, és így nem zárhatjuk ki, hogy műkincskereskedelem útján akár Magyarországról is a tulaj30 Ltsz.: 96.25.A. Itt szeretném megköszönni Dr. Nagy Árpád (Szépművészeti Múzeum) segítségét, hogy hozzájárult a fibula feldolgozásához és arról a részemre fényképeket készíttetett. 31 DIE RÖMER 2000, 286., Abb. 247. 32 DIE RÖMER 2000, 427. Zavart okoz, hogy a DIE RÖMER 2000 katalógus Abb. 247.-nél található két eltérő típusú fibulához csupán egyetlen mértékadat tartozik: DIE RÖMER 2000, 427. így nem lehetett eldönteni, mennyire pontos az. 137