Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)
Fülöp Éva: Agrártörténeti kutatás a közgyűjteményekben
A kutatókat a levéltári repertóriumok mellett, az egykorú hivatali mutatók, indexek segítik. A térképek szintén fontos forrásai az agrártörténeti kutatásoknak: az úrbéri, vízszabályozási, erdőgazdasági (vágásfordulók), elkülönözési, határhasználati térképek egyaránt. (A Magyar Országos Levéltár S. szekciója, azaz a Térképtár állománya mintegy százezerre becsülhető, de ezeknek egyelőre töredéke szerepel csak a mutatókban.) A megyei levéltárak állagai és fondjai hasonló szempontú vizsgálatánál felhívnánk a figyelmet az 1856-ban felállított úrbéri bíróságok anyagára, amelyek községenként csoportosítva tartalmazzák a jobbágyfelszabadítás utáni elkülönözések-tagosítások iratait. Az 1848 utáni megyei közigazgatási iratok közt, a főispán, mint kinevezett tisztségviselő hivatala mellett, a választott tisztségviselő, az alispán hivatala irataiban találhatóak a felmérések, jelentések (pl. az agrármozgalmakról) a megyei szakbizottságok dokumentumai is. Az egyházi levéltárak anyaga kutathatóvá tétele kapcsán feltétlen meg kell említenünk a Magyar Országos Levéltár munkatársa, Dóka Klára nevét. Kutatásai nyomán, 1989-1992 közt, elindította az egyházi levéltárakban őrzött térképek katalógusainak kiadását. A canonica visitatio-k, azaz egyházlátogatási jegyzőkönyvek egyházmegyénkénti publikálása 1994 óta ugyancsak Dóka Klára irányításával történik, a METEM (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség) kiadásában E forrástípus az egyházi birtokból tartalmazza (a püspöki és káptalani birtokok mellett) a plébániák, tanítók, kántorok, a templomok, kápolnák földjeinek számbavételét, azok művelését, a gazdasági épületek, felszerelések összeírását. A Magyarországon a 18. századtól megjelenő história domus-ok az egyház- és helytörténet, a művelődéstörténet stb. mellett, a gazdaságtörténet szempontjából is tartalmaznak értékelhető adatokat. Áttérve a másodlagos forrásokra, a közgyűjtemények közül a könyvtárakkal kell foglalkoznunk. A folyóiratokra gondolva, felmerülhet a kérdés: létezik-e tudományos szempontból elavult tanulmány? Bár a reál, illetve humán területek értékelési szempontjai természetesen mások ebből a szempontból, a tudománytörténet szemszögéből azonban minden tanulmány fontos, tükrözve az egyes diszciplínák fejlődését. A történetírásban a historiográfia kutatja az adott tudományterület fejlődését. A folyóiratok, s egyéb periodikák közt, a múzeumi évkönyvekben megjelent tanulmányokra és a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében publikált, forrásértékű gazda- és erdőtiszti instrukciókra szeretnénk felhívni a figyelmet (a kiadvány az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, az OMGE égisze alatt, az MTA támogatásával, 1894től indult meg, kiváló tudósok közreműködésével). Az MTA szakbizottsága szerkesztésében jelenik meg az Agrártörténeti Szemle. Fontosak lehetnek a korabeli újságok híradásai is, pl. az agráreszközök, a mezőgazdasági gépek gyártói hirdetéseinek tanulmányozása. 327
