Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Fülöp Éva: Agrártörténeti kutatás a közgyűjteményekben

A könyvek közül szóljunk először a segédkönyvekről, pl. a szaklexikonokról. Csak utalásszerűén, e körbe tartozik a Mezőgazdasági Lexikon 1958. HL, a Kertészeti Lexikon 1963-, az Erdészeti, Vadászati, Faipari Lexikon 1964., az 1977-től indult Magyar Néprajzi Lexikon stb. A jogszabálygyűjtemények közül nyilván a Corpus Iuris Hungarici kötetei jelentik a kiindulópontot. A bibliográfiák közül az agrártörténetet kutatók a szakterület publikációit 1960-tól tartalmazó Bibliographia Históriáé Rerum Rusticarum Internationalis, a Nemzetközi Agrártörténeti Bibliográfia mellett, a történeti anyagra a Magyar Mezőgazdasági Szakirodalom Könyvészete 1934-1968 közt megjelent nyolc kötetét, e ,,retrospektív nemzeti szakbibliográfiát" (TARÁBA 1985.) forgathatják, amelyek az 1505-1944 közti időszak e tárgykörű publikációit gyűjtik össze. (Találhatnak érdeklődésre számot tartó, agrártörténeti vonatkozással is rendelkező szakcikkeket a kutatók az Országos Mezőgazdasági Könyvtár által összeállított Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia /MABI/, 1998-ig nyomtatásban, utána floppyn elérhető tételei között is.) A statisztika területéről az alapot az országos mezőgazdasági összeírások (üzemstatisztikák) jelentik. Az országgyűlési határozatok alapján végrehajtott általános összeírások, az 1715-1720., 1740. évi összeírásokat követően, az 1828. évi országos összeírást N. Kiss István a kataszteri értékbecslések előfutárának tartja. Ezek az anyagok az elsődleges források közt, a Magyar Országos Levéltár N. szekciója, a Regnicolaris Levéltár (azaz a nádori és országgyűlési levéltár) anyagában kutathatóak. Alapműnek számít e szakterületen belül is Fényes Elek. Magyarországnak... mostani állapotja... (Pest, 1836-1840.) című országleírásának hat kötete, gazdag adatokkal az egyes tájak termeivényeiről, a földek minőségéről. A publikált statisztikai kötetek közül, jól ismert a Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája, amely az 1895-1896. közötti időszakot dolgozza fel, s kiadása 1897-1900 közt történt meg. De megemlíthetjük az 1935. évi országos összeírást, vagy az 1911. évi állattenyésztési országos statisztikát is. Agrártörténeti kiadványokról szólva, az előzőekben az uradalomtörténet tárgykörében már utaltunk a Domanovszky-sorozat monográfiáira. A 19. században megjelent korabeli birtoklefrások szinte a primer források közé sorolhatóak egy-egy nagybirtok adatgazdag bemutatásával. A kötetek a Magyar Gazdasági Egyesület kezdeményezésére, 1841-től a ,,Magyarország'legjelesbgazdasági 's ipar-vállalatainak ismertetése" című sorozatban jelentek meg. A Mezőgazdasági Múzeum gondozásában megjelent kiadványok közül, a Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok kötetei és az Agrártörténeti Életrajzok (első, 1985-ben kiadott kötetét követte a 3 kötetes változat, Für Lajos és Pintér János szerkesztésében) ugyancsak alapmunkák. 328