Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Számadó Emese–Vértes László: „A tiszta ész logikájának gyakorlati alkalmazása.” Az Igmándi keserűvíz nyomában

„A tiszta ész logikájának gyakorlati alkalmazása" Számadó Emese - Dr. Vértes László (Klapka György Múzeum, Komárom - Péterffy Sándor utcai Kórház, Budapest) 1. az Igmándi keserűvíz nyomában Több mint egy évszázadon keresztül ajánlották az orvosok és gyógyszerészek az Igmándi keserűvizet az arra rászorulóknak, az alábbi problémák esetében: „A gyomor és belek hurutjai, mérgezések, székrekedés, az epeutak hurutjai, alhasi vérpangás s minden olyan eset, midőn könnyű székletétről akarunk gondoskodni (műtétek után, aranyér, végbélelőesés, a nemiszervek gyulladása.)'

1 S bár az Igmándi keserűvíz ma már nem létezik, a források elszennyeződtek, kiapadtak és palackozását több mint 10 éve megszüntették, kötelességünk, hogy a természet azon jótéteményeire, melyek szükség szerint - mindennapi életünk megkönnyítéséhez járultak hozzá, időnként visszaemlékezzünk.

2 A Komárom megyei Nagyigmánd község közlegelőjén 1862-ben kútásás közben forrásra akadtak. Miután a forrás vize „az embernél és baromnál egy nem várt hatást gyakorolt", a közeli Komárom Város (a mai szlovákiai Komárom) „Megváltó" Gyógyszertárának tulajdonosát, Schmidthauer Antal gyógyszerész urat felkérték e kút vizének megvizsgálására.

3 A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a kútból ásványvíz ered, melynek tudományos neve „picropega", azaz „keser ízű sós víz". „A forrást Schmidthauer Antal kútnak képezte ki, amelyből a vizet palackokba merítette és egyenként vagy ládákba csomagolva került a forgalomba. A víz a palackokban egészen tiszta, víztiszta, szín- és szagmentes. Ize enyhén sóskeserű, mint általában minden keserűvíz. A víz nem változik, nem üledékes, még akkor sem, ha az már sokáig állt és korábban a dugót már kihúzták. A kútban a víz 15C hőmérsékletű 26°C külső hőmérséklet mellett. "

4 Mielőtt rátérnénk a gyógyvíz jellemzőire, nézzük meg, mik voltak azok a geológiai és hidrológiai tulajdonságok, melyek következtében kialakult a keserűvizes telep: 1 FRANK - KUNSZT - RAUSCH 1931. 2 Ennek jegyében került megrendezésre a komáromi Klapka György Múzeumban, „A tiszta ész logikájának gyakorlati alkalmazása" - azaz az Igmándi keserűvíz nyomában című időszaki kiállítás, melyet 2000. november 24-én Dr. Vértes László gerontológus nyitott meg. A kiállítás 2001. március 31-ig volt látogatható. A kiállítási anyag összegyűjtésében nyújtott segítségükért ez úton is köszönetet mondunk Dr. Alföldi Kálmánnak, Ősz Gábornak, Hidi Lászlónak, Nyitray Sándornak, Somogyi Istvánnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtárának, az Országos Széchényi Könyvtár Plakáttárának, a Komárom/Szőny Vásártéri Patikának. 3 SURÁNYI 1989, 1-2. 4 DOBOS 1982, 11. Köszönetet mondanunk Mózes Endrének, a Vízkutató és Fúró Vállalat munkatársának. 297