Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Számadó Emese–Vértes László: „A tiszta ész logikájának gyakorlati alkalmazása.” Az Igmándi keserűvíz nyomában

A lelőhely Nagyigmánd, Mocsa és Kocs között fekszik (1. kép). A víz az alsópannoniai (pliocén) pirites agyag- és agyagmárga üledékben képződik. A fedő­üledék holocén és pleisztocén, főleg mocsárföld, homokos agyag, lencseszerű ho­mok és kvarckavics betelepüléssel. Vastagságuk 2-3 m, ezért a keserűvizet adó réte­gek is 3-3,5 m mélységben találhatók. A magnézium-szulfátos víz képződéséhez a Vértesből származó dolomittörmelék oldódása is hozzájárult. Mindezeknek megfele­lően a keserűvizes ásott kutak (2. kép) átlag 3,5 - 4 m mélyek és 1,5 m átmérőjűek. Vízhőmérsékletük 15-17 °C. 5 Az Igmándi keserűvíz hamarosan meghódította az országot. 1926-ban az évi for­galom elérte az 1 M palackot és a fokozódó keserűvíz iránti igény miatt az ásott kutak száma 1928-ban már 24-re nőtt. 6 A „nagy-igmándiszénsavas keservíz"felfedezése azért is volt igen nagy jelentősé­gű, mert a „keser ízű sós források''vizén kívül mindenféle gyógyvíz megtalálható volt az országban. A Nagyigmánd határában fakadó keserűvizet még az 1928-ban megje­lent Tolnai Új Világlexikona is Európa keserűsóban leggazdagabb vizeként tartotta számon. 7 Schmidthauer Antal vegyelemzése után Molnár János vegyész-gyógyszerész is vizs­gálat alá vetette a vizet és megállapította annak pontos összetételét. Mivel feltűnő volt benne a szénsavas sóknak az aránylag nagy mennyisége, el is nevezték emiatt szén­savas keserű víznek. 8 1865-ben Verebélyi József, a budapesti k. orvosegylet hydrologikus bizottmányá­nak tagja az egylet 1865. október 25-én megtartott, a „Figyelmeztetés egy honunkban nem régen felfedezett és gyógy használatra ajánlott gyógyforrásra" című előadásán az 5 DOBOS 1975, 10. Köszönetet mondunk dr. Dobos Irmának, aki komáromi előadásával és különböző tanulmányainak átadásával hozzájárult e dolgozat teljesebbé tételéhez. 6 DOBOS 1982, 12-14. 7 TOLNAI 1928. 8 BLEMAN 1884, 22.; Molnár János vegyelemzése szerint 1 1 keserűvfzben van: - kénsavas Kalium 0.015040 g - kénsavas Natrium 7.409304 g - kénsavas Magnesium 14.109704 g - kénsavas Chlornatrium 1.637080 g - kénsavas Szénsavas Natrium 1.612400 g - kénsavas Szénsavas Mész 0.062792 g - Magnesium 1.134672 g - Vas 0.012563 g - kénsavas Mangan 0.020960 g - kénsavas Kovasav 0.012256 g - Szerves anyag 0.094616 g Összesen: 26.12.1102 g Szabad szénsav: 123 m 3 Fajsúly: 1.0193 Hőmérséklet: 15 "C 298

Next

/
Thumbnails
Contents