Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)
Geday Gusztáv: Gróf Esterházy Ferenc uradalmi pezsgőgyárának heti diszpozíciói 1918-ban
A tatai gróf Esterházy Ferenc-féle pezsgőgyár monarchián túli külföldi elismertségét bizonyítja Darányi Ágoston 1918. december 23-i levelének egy részlete, amikor is azt írja: Tatán francia tisztek vannak, lovakat kívánnak vásárolni, s amikor meglátogatták a pezsgőgyárat „Mester szerint csodálkoztak, hogy ilyen is van. ,ni A tatai gr. Esterházy Ferenc uradalmi pezsgőgyára levéltári adatai között több évről vannak heti diszpozíciók, de egyetlen évet kivéve nem teljesek. Többnyire csak néhány hétről találhatóak, ezek azonban gyakran nem is szorosan követik egymást. A diszpozíciók külsőleg nem egységes képet mutatnak, ritka az olyan példány, mint az 1917. év 31. hetének beszámolója. Növeli érdekességét, hogy Kriszt János egy új dróthálóval és fém alátéttel záró gép záró-eszközeit rajzzal mutatja be (1. kép). A diszpozíciókon a pecsét mindig: „gróf Esterházy Ferencz uradalmi pezsgőgyára Tata", illetve az aláírás: Kriszt (János) sk. (1. sz. melléklet). Az 1918. évi heti diszpozíciók jól mutatják a tatai pezsgőgyár működését. Ezek alapján követni lehet az üzem munkáját. Látható, hogy a pezsgőgyár fő problémái közé tartozott a maszkosodástól való félelem, mert szinte minden heti beszámolóban rendszeresen visszatérő feladata a palackok elektrizálása. Ugyanakkor szintén heti munka volt a nyers pezsgővel telt palackok megrázása. Talán bővebb magyarázatát kellene adni a „gerüttelf cselekvésnek, mert ez nem csak megrázást, felrázást jelent a pezsgőgyártás technológiájában, hanem arra való törekvést, hogy a seprő különböző módon történő mozgatással, rázassál jusson el a dugóhoz (kb. 20-24 rázás volt abban az időben a szokásos, de problémák esetén egyes palackoknál elérhette a 30-32 rázást is). Ehhez nemcsak rázták a palackokat, hanem igyekeztek a kezdetben fekvő palackokat az érlelés során mindinkább függőleges helyzetbe (kb. 60 fokos dőlési szögben) rakni, így a seprő könnyebben helyezkedett el a dugó felett néhány milliméter vastagságban. Ettől a seprőtől szabadítják meg a palackokat a seprőtelenítés során, ami szintén minden héten előforduló kisebb-nagyobb volumenű munka volt a tatai gyárban. Meglepő, hogy Kriszt János nem következetesen jelzi a seprőtelenítés mennyiségét, pedig utólag ismerhette az adatokat. Viszonylag sok említés történik a diszpozíciókban a likőr készítéséről. Maga a folyamat szintén több fázisból áll, azonban erről nincs részletesebb beszámoló, de arról sem, hogy milyen célra készítik a likőröket. Pedig nem azonos a tirázs- és az expedíciós likőr készítése. A tirázslikőr pezsgő-alapborból, cukorból és citromsavból a pezsgő második (palackerjesztéséhez) összeállított oldat, melyből jóval nagyobb mennyiséget használ fel a pezsgőgyár, mint az expedíciós likőrből. Ez utóbbi a pezsgő jellegének, típusának kialakítását szolgáló aromásító anyagokat tartalmazó cukoroldat, melynek összetétele minden gyárnak féltett titka. A seprőtelenítés után kerül a palackokba néhány milliliter mennyiségben az expedíciós likőr. A diszpozíciók szerint többnyire készre kezelt alapborokkal dolgozott az üzem, mert csak egy alkalommal (július 21-én) utalnak az új devecseri és baji borok fejtéséDarányi Á. levele gr. Esterházy Móriczhoz. MOL TEL P. 195.-II.T-C. 1/b. 278
