Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)
Geday Gusztáv: Gróf Esterházy Ferenc uradalmi pezsgőgyárának heti diszpozíciói 1918-ban
A tatai pezsgőgyárat gróf Esterházy Ferenc az 1900-as évek közepén létesítette, amikor is a tóvárosi pincét kibővítette és módosította, új épületeket emeltetett, laboratóriumot rendezett be és 1905 nyarán a szükséges gépi felszerelést is biztosította. A megelőző közel száz évben, amikor Magyarországon pezsgőgyárat létesítettek, a szükséges francia termesztési tapasztalatok megszerzésére vagy családtagokat (esetleg maga a létesítő), vagy megbízható embereket küldöttek Champagne-ba. Pár év alatt a kiküldöttek megtanulva a pezsgőgyártást, visszatértek hazánkba és több-kevesebb sikerrel megkezdte munkáját az új üzem. Gróf Esterházy Ferenc másként gondolkodott, nem olyan emberekkel kívánt dolgozni, akik rá akarnak jönni a francia pezsgőgyártási titokra, hanem olyanokkal, akik tudják a titkot. Vezetőnek megszerezte a legelső francia pezsgőgyárnak, a „Moët et Chandon" gyárnak a legkiválóbb, legtapasztaltabb pezsgőmesterét. Az alapanyagot a grófi uradalmak szőlői (Baj, Bánhida, Tata, Devecser, Neszmély, Somló) biztosították, s ezekért a borokért az 1880-as évektől - a filoxéra-vésztől - a francia pezsgőgyárosok is versengtek. 5 Az üzem egészéről egy banki jelentés található 1920-ból, 6 ami nagyjából azonos az 1918-as állapottal. Eszerint a gyár Tata-Tóváros területén kívül, az uradalom területén a vasútállomástól kocsin kb. 25 percnyire, régi, de elég jó karban levő építményben van. A munkahelyiségek jó állapotúak és az építmény földszintjén vannak elhelyezve. A munkatermek és a pincék villannyal vannak ellátva. A berendezésben a gépek modernek, elsőrangúak, jó állapotban vannak, nagyrészt francia gyártmányúak. Található volt a gyárban 1 drótkötő, 2 dugaszoló, 1 lezáró, 2 töltő, 1 likőrtöltő, 1 dugókihúzó, 2 spárgakötőgép, 1 régi drótkötőgép, 1 Seitz-féle borpumpa. A palackmosás nem géppel, hanem kézzel történik, amely ugyan elég lassan megy, de még így is naponta 3000 palackot lehet mosni. Hátráltató, hogy vízvezeték nincsen, de a közelben lévő kútból tömlőkkel tartályokba vezetik a vizet. A pincék a munkatermek alatt találhatóak és a pezsgőtárolásra s érlelésre jól vannak temperálva, valamint kellő beosztással kb. 200.000 palack elhelyezésére alkalmasak. A pince egyik ágában van a borraktár, ahol kb. 800 hl bor befogadásához príma állapotú ászokhordók (10 - 22 hl közöttiek) találhatóak. Elegendő tömlő van a pincében, de nincs szűrő. Az uradalom szőlőjében lévő pincében végzik a szűrést. Az épület felett két emeletes padlás nyújt lehetőséget a pezsgőgyártáshoz szükséges anyagok (dugó, kengyel, nyomtatványok, szalmahüvely, ládák stb.) célszerű raktározására. A gyártásmód teljesen francia, a minősége jó. Az egész üzem értékét (leltári tárgyak és készlet) 1920. áprilisi áron kb. 15.000.000 koronára becsülte a banki szakember. Az üzem pezsgő értékesítésére a következő néhány adat mutat rá - 1914-1918 között -, ami egyúttal jelzi a háborús konjunktúrát is, amely pezsgőfogyasztás terüleGróf Esterházy Ferenc uradalmi pezsgőgyára. [191?], 25-27. Huszár úr jelentése 1920. április 16-i dátummal gróf Esterházy Ferenc hitel kérelmével kapcsolatosan a bank vezetéséhez. MOL Pesti Magyar Kereskedelmi Bank P. 1725/11. Z.40. 1008.i.sz. 276
